Losonczy Tóth Árpád: Egy boldog mennyasszony levelei. Meszlényi Terézia és Tanárky Auguszta levelezése - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 13/2008 (Győr, 2008)
1. Pest, 1840. július
nem valószínű, hogy pesti tartózkodása során kezdetben még Terézzel együtt lakott, bár ezt a lehetőséget hiteles adatokkal nem tudjuk igazolni, hiszen megbízható forrásokkal nem rendelkezünk. Fönnmaradt leveleinek tanúsága szerint Rudolf nagy rajongója volt a női nemnek, s föltehetőleg a léha szórakozást sem vetette meg. Nagy valószínűséggel Tanárky Augusztát is sikerült elszédítenie, mint erről majd később részletesen is szót ejtünk. Kérdés az, hogy 1839 ősze, feleségének halála, majd Teréz leányának Pestre kerülése után, vajon mi történt az édesapával, az öreg Meszlényi Jánossal. Hiszen leveleiben Terézia egyetlen egyszer sem tesz említést atyjáról, s barátnője, Tanárky Auguszta szintén nem hozza szóba személyét sem barátnője előtt, sem unokabátyjával folytatott levelezésében. Naplójában sem merül föl, Teréz más családtagjaival ellentétben, az özveggyé vált Meszlényi személye. Idősebb leánya esküvőjét örömapaként nem tisztelte meg jelenlétével. Teréz és a politikai közélet egyik legismertebb, köztiszteletben álló szereplője, Kossuth Lajos frigyéből született gyerekek, Ferenc, Vilma és Lajos Tivadar nevű unokái keresztelőin föltehetően nem volt jelen. 48 A Meszlényi család monográfu47 Meszlényi Rudolf levele Kovács Pálnak. Budapest [!], 1839. Őszelő (szeptember) 26. OSZK Kt. Levelestár Fond 499/20 48 Ennek oka lehetett például a vallási különbözőség. Ugyanis a Vas megyei eredetű Meszlényiek így az öreg Meszlényi is - buzgó római katolikusok voltak, míg a felvidéki Turóc vármegyéből származó Kossuth az ágostai hitvallású evangélikus egyház tanait követte. Kiss Károly, aki barátnője, a Kossuth családdal meghitt kapcsolatokat ápoló László Ferencné Szüts Jozefa révén, az 1840-es években szinte minden fontos pesti közéleti és politikai rendezvényről, megmozdulásról tudomást szerezve, sok olyan eseményt megörökített naplójában, melynek cselekvő részese vagy szemtanúja volt, soha nem említi az öreg Meszlényi János nevét. Pedig jelen volt mindhárom Kossuth-gyermek megkeresztelésénél, ő tartván keresztvíz alá a csecsemőket, a keresztanyaságot elvállaló Lászlónéval egyetemben. Följegyzi naplójába Kossuth elsőszülött fiának, Ferenc Lajos Ákosnak 1841. november 16-i születését, és a Kossuth családdal bizalmas viszonyban lévő Székács József általi megkeresztelését november 30-án. Mindazonáltal éppen e bejegyzéseknél leltünk föl egy halovány nyomot arra vonatkozóan, hogy esetleg mégis talált módot arra a hajlott korban lévő nagyapa, hogy láthassa unokáját, a méltán népszerű Kossuth Lajos és Teréz leánya első gyermekét. Kiss ugyanis naplójában megörökítette a keresztelési szertartáson jelenlévő jeles személyiségek - a magyar liberális reformellenzék színe-virága - listáját. A keresztvíz alá Lászlóné, Deák Ferenc, Bezerédj István és Klauzál Gábor tartották. Rajtuk kívül jelen voltak „Ötvös [!] József br., Pulszky Ferenc, Klauzál Imre, Fáy András dr., László Miklós, László László (Lászlóné fiai), Benyovszky Péter (Kossuth védőügyvédje), Meszlényi Rudolf, neje, Pataky Zsófia (László Miklós ügyvéd menyasszonya), Meszlényiek, Meszlényi Irene, Kossuthné az öreg". Nem zárható ki teljesen, hogy a Meszlényiek között a pesti (ma: Deák téri) evangélikus templomban toporgott a vidéki kúriájából Pestre ránduló koros Meszlényi János is. (Kiss Károly naplójegyzetei. OSZK Kt. Quart. Hung. 2014/4. k. 57-58. lev.) Vilma leányuk 1843. május 10-én, míg a második fiú, Lajos Tivadar, egyik keresztapja, Kiss Károly (a másik keresztapa Wesselényi Miklós báró volt) naplóbejegyzése szerint „Piros pünkösd hajnal hasattávol" jött a világra 1844. május 26-án. Naplójegyzeteiben enől és a híressé vált, az érdeklődés homlokterébe került újszülöttek keresztelési ceremóniáiról (1843. május 13. és 1844. május 27.) is megemlékezik Kiss. (Kiss Károly naplójegyzetei. OSZK Kt. Quart. Hung. 2014/4. k. 25-26. lev., Quart. Hung. 2014/4. k. 26., ill. 28. lev.) Idekívánkozik egy rövid levélrészlet, amely ugyan évekkel később íródott és meglehetősen személyes, belső érdekkört érint, ám utólagos ismerete is hozzájárulhat ahhoz, hogy mélyrehatóbban ismerhessük meg Kossuth hitvesének gondolkozását, s föltárhassuk lelkének belső világát. Talán újabb adalékkal szolgálhatunk azok számára, akik - elfogadva a kortárs ellenzékiek
