Losonczy Tóth Árpád: Egy boldog mennyasszony levelei. Meszlényi Terézia és Tanárky Auguszta levelezése - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 13/2008 (Győr, 2008)
1. Pest, 1840. július
megfáradt -, özvegy Meszlényi János helyett fiára, Rudolfra hárult a feladat, hogy gondoskodjon a félárvává vált Teréz további igényes neveltetéséről, és Pestre költözve ő intézkedett elhelyezését illetően. Kossuth Zsuzsannáról írott regényes életrajzában — forrás megjelölése nélkül - Kertész Erzsébet is ezt föltételezi. 42 1839 őszén Pestről Győrbe, Kovács Pál hasonszenvi — homeopata - orvoshoz írott levele alapján, megközelítőleg pontosan megállapíthatjuk Rudolf és nővére, Teréz székesfővárosba való érkezésének lehetséges időpontját. A kérdéses levél 1839. szeptember 26-án kelt, tehát valószínűleg néhány nappal korábban érkezhettek meg Pestre a Meszlényi testvérek. De ez egyelőre csak óvatos föltételezés. A levélben csak útitársáról, Székács Józsefről (1809-1876), a pesti evangélikus gyülekezet első magyar papjáról és híres hitszónokról tesz említést, akivel együtt hajóztak a Dunán, s együtt mondtak „Győr tornyainak a hajó tetőről utolsó istenhozzádot'." 43 Nincs arra tehát kizárólagos bizonyíték, hogy Teréz a fővárosba ekkor, 1839 szeptemberében érkezett volna meg, Rudolf öccsével együtt. De hogy nagyjából ekkortájt került Kossuthék lakásába, az bizonyosnak látszik. Rudolf, annak ellenére, hogy a családban nem ő, hanem Jenő bátyja volt a legidősebb fiútestvér, jogvégzett ügyész létére, hivatalos ügyek intézése terén nagy tekintéllyel bírt. Jenő a katonai hivatást választotta. 1834-1838-ban nemesi testőrként szolgált, majd főhadnagy lett a német-bánáti 12. határőrezredben. 44 Szolgálati helye a család birtokaitól távol, az ország peremén lévén, s saját földjei is a Délvidéken, a Torontál megyei Pancsován elterülvén, 45 Jenő nyilvánvalóan nem szólhatott bele Terézia neveltetésének kérdésébe. Rudolfra hárult tehát ez a feladat. Talán részben ennek tudható be, a politikai életbe való bekapcsolódásának igénye mellett, hogy az ország szívébe, Pestre tette át tevékenységének színterét. Talán ekkor, Pestre költözése idején vitte magával nővérét is. A fentiekben már említett levelében megírja pesti címét is Győrben élő barátjának, Kovács Pálnak. A pesti Városház utcában található Krist-ház 46 2. emeletén vett ki szállást a fiatal ügyvéd és politikus. 47 Lehetséges, bár 42 Kertész Erzsébet: Kossuth Zsuzsanna. Bp., 1983. 15. 43 Meszlényi Rudolf levele Kovács Pál doktorhoz. Budapest, 1839. szeptember 26. OSZK Kt. Levelestár. Fond 499/20 44 Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban 1848-49. Bp., 1983. 237.; Hellebronth Kálmán: A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918. Bp., 1939. 258. 45 Meszlényiné Kossuth Zsuzsa levele Kossuthnak. Pest, 1851. augusztus 22. Rabati Magda: Meszlényiné Kossuth Zsuzsanna 1817-1854. Dokumentumok a Kossuth család életéből. Bp., 2005. 232. 46 Péterffy-palota. Egyemeletes, belsőudvaros barokk városi palota a Piarista köz (korábban: Kötő, majd Pesti Barnabás utca) 2. szám alatt, a Piarista-köz és a Galamb utca sarkán. 1755-1756-ban épült báró Péterffy János ítélőtáblai ülnök részére. Eredetileg a Galamb utca mentén hosszú U alakú szárnyak is csatlakoztak a főépülethez. Az oldalszárnyakat 1936-ban lebontották. A pesti világi barokk építészetnak ma már ez az egyedüli jelentős emléke. A Krist nevet az egyik tulajdonosról kapta. A házban már a 18. század végétől kocsma működött. (Déry Attila: V. kerület Belváros-Lipótváros. Bp., 2006. 251-252. /Budapest építészeti topográfiája 2./.). Vö. Magyarország művészeti emlékei. Szerk. Genthon István. ///. kötet. Zakariás G. Sándor: Budapest. Bp., 1961. 119.
