Losonczy Tóth Árpád: Egy boldog mennyasszony levelei. Meszlényi Terézia és Tanárky Auguszta levelezése - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 13/2008 (Győr, 2008)

1. Pest, 1840. július

A jegyespár pesti kálváriájáról és a kisdémi birtokhoz közel eső csárdapusztai kápolnában megtartott esetleges esküvői szertartásról, Rainer dolgozatára hivatkozva, említést tesz egy másik, szintén az emlékünnepre időzített tanulmány is. Míg Sárvárv Mariann hiánypótló értekezésében csak a Meszlényi család Fejér megyei birtokviszonyai és közszereplése iránt mutatott érdeklődést, s csupán érintőlegesen említi a köznemesi família egyéb megyékhez fűződő kapcsolatait, addig egy Győrben megjelent publikáció éppen a család Győr megyei kötődését vizsgálta. A győri levéltáros, Hegedűs Zoltán mindenekelőtt azzal bővítette a Kossuthszakirodalmat, hogy összegyűjtötte és közzétette a Meszlényi családra vonatkozóan a győri levéltárakban, elsősorban a Győri Egyházmegyei Levéltárban föllelhető források jegyzékét.

26 Meszlényi Terézia őseit ugyanis szoros szálak fűzték Győrhöz, illetve Győr vármegyéhez. A család egyes tagjai — miként arra már Sárváry Mariann is rámutatott,

27 — jelentős vagyoni gyarapodással járó házasság révén kerültek Győr vármegyébe, s váltak ott is birtokossá. Meszlényi János (1659-1736), a nag)

7 birtokgyarapító, 1694-ban házasodott először. Feleségének, Festetics Máriának, Komáromy István özvegyének, tekintélyes hozománya volt. A házasság révén immár Győr megyében is birtokossá vált. Eletében még kétszer nősült. Jól sikerült házasságai és birtokvásárlások révén számottevő birtokokra tett szert. Fejér megyén kívül Tolna, Veszprém és Győr megyében (Szemere, Mezőörs) is birtokossá vált. A nagy tekintélyű Meszlényi előd, Fejér megyei alispánsága mellett, Győrben is betöltötte ezt a tisztséget, több mint három évtizeden keresztül. Több alkalommal párhuzamosan mindkét vármegye országgyűlési követe volt, majd a királyi tanácsosi címet is elnyerte.

28 A Hegedűs által közölt 16-18. századi források zömmel a család első ismert elődeire, főként a birtokhalmozó Meszlényi Jánosra és hozzátartozóira, azok birtokügyleteire vonatkoznak. A kutató azonban közreadta a Meszlényi Teréz édesatyjára és annak családjára vonatkozó forrásokat is. Ezek közül különösen kettő érdemes a figyelmünkre. Az első, 1838-as keltezésű irat szerint Meszlényi János (1771-1846) törvényes meghatalmazottjának vallja fiát, Rudolfot.

29 A másik, már 1839-ben kelt forrás, arról tudósít, hogy Meszlényi János, mint gyermekének gyámja, Rudolf pedig, mint Jenő testvérének teljhatalmú megbízottja, kisdémi birtokukat 43.000 pengő forintért eladják gróf Eszterházy Pálnak.

30 miért éppen a Kisdémhez közel eső kápolnában megtartott esküvőjére ment volna el, amikor az igazán fontos pesti házasságkötési ceremónián vélhetőleg nem volt jelen. Az édesapának ez a föltűnő serénysége, dinamizmusa nem illik bele abba a képbe, ami a rendelkezésünkre álló kevés forrás révén róla kialakult. 26 Hegedűs Zoltán: Adalékok a Meszlényi család történetéhez. Arrabona 40. 2002. 385-393. (A továbbiakban: Hegedűs, 2002.) 27 Sárváry, 1993. 10. 28 Uo.; Hegedűs, 2002. 385-386. 29 Hegedűs, 2002. 389.