Losonczy Tóth Árpád: Egy boldog mennyasszony levelei. Meszlényi Terézia és Tanárky Auguszta levelezése - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 13/2008 (Győr, 2008)

1. Pest, 1840. július

Kossuth apósáról, több vármegye táblabírájáról, elég szűkszavúan vallanak rendelkezésre álló forrásaink. Annyit lehet róla tudni, hogy a Veszprém megyében lévő Kisdém községben terültek el birtokai, de voltak részbirtokai a Komárom megyei Dádon is.

31 Első feleségétől, Bertalan Erzsébettől három gyermeke született, Erzsébet és Rozália (*1796?), illetve József (1802-1830).

32 Második hitvese, Terézia édesanyja, miként azt gyászjelentéséből megtudhatjuk, 1839. január 13-án hunyt el tüdővészben, „hosszas szenvedései utánn,"

33 életének 57. évében. Győrben temették el, a székesegyházi sírboltba. Itt kell utalnunk az általában eléggé megbízhatatlannak tartott Vachottné

34 viszszaemlékezésére, aki a Kossuth családdal baráti viszonyban lévő, szintén győri származású özvegy Székács Józsefné, született Veöreös Júliára hivatkozva megemlíti, hogy „az akkor még élte virágjában nyíló, igen szép Terézia, minden társaságból kivonva magát", éveken keresztül önfeláldozóan ápolta sokat szenvedő, beteg édesanyját.

35 Általában ennyit szoktak idézni az emlékiratból, hogy a Meszlényi Teréziáról a legtöbb ismerős kortárs részéről kialakított kedvezőtlen képet kissé módosítsák. De Vachottné néhány sorral feljebb még mást is ír. Szerinte ugyanis „az elözvegyült néhai öreg Meszlényiné súlyos betegen feküdt több éven át ágyában... "

3Ó Ezen a ponton, úgy érezzük, kérdésessé válik a visszaemlékező szavahihetősége. Noha az emlékeit több mint négy évtized távolából papírra vető írónő és lapszerkesztő jóhiszeműségét megkérdőjelezni nincsen okunk, itt mégis tévedésen érhetjük. Mert ahogyan az a gyászjelentések egybevetéséből kideríthető, Meszlényi Jánosné Kisfaludy Erzsébet (17821839) több mint hét évvel korábban — 1839. január 12-én — hunyt el, mint férje. A Kossuth házasságkötésével foglalkozó legújabb történelmi munkák, Meszlényi Terézről szólva - igen helyesen — már a menyasszony félárva voltát hangsúlyozzák.

37 Egyes 31 Sárváry, 1993. 26. 32 Hegedűs, 2002. 389. 33 Országos Széchényi Könyvtár (OSZK), Kisnyomtatványtár (Knyt.), Gyászjelentések, 19. század. Mikrofilmen: OSZK Mikrofilmtár. Gyászjelentések. FM8/35797 331. tekercs. 34 Vachott Sándorné, Csapó Mária (1828-1896): író, szerkesztő, fordító, a költő Vachott Sándor felesége. Petőfi szerelmének, Csapó Etelkának nővére. Az 1850-es években egymás után jelentek meg regényei. Népszerűek voltak folyóiratokban közölt elbeszélései. Történelmi tankönyveket írt, s ő fordította magyarra először Cooper indián témájú regényeit. Emlékirataiban (Rajzok a múltból I-II. Bp., [1887-1890.]) fiatalságának irodalmi és társasági életéről számol be. Bár több irodalomtörténész - így a Petőfi életrajzát megíró Fekete Sándor és nagy 19. századi költőnk életművét sajtó alá rendező Kerényi Ferenc - kétségbe vonja megbízhatóságát, sok érdekes megfigyelése miatt visszaemlékezése értékes kordokumentum. 35 Vachott Sándorné: Rajzok a múltból. Emlékiratok I. Bp., [1887-1890.] 77-78. (A továbbiakban: Vachottné, 1887.) Hegedűs is idézi ezt a részletet, Pajkossyra hivatkozva. (Hegedűs, 2002. 390., 393.)Vö. Kossuth Lajos iratai, 645. 6. jegyzet. 36 Vachottné, 1887.1. 77. 37 Dobszay Tamás: Kossuth Lajos. Fónagy Zoltán-Dobszay Tamás: Széchenyi és Kossuth. /Párhuzamos életrajzok a magyar történelem századaiból./ Bp., 2003. 174. Kosáry Domokos 1946ban megjelent könyvében még hitelt ad Vachottné visszaemlékezésének, s „szegény árva lány"-ként