Losonczy Tóth Árpád: Egy boldog mennyasszony levelei. Meszlényi Terézia és Tanárky Auguszta levelezése - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 13/2008 (Győr, 2008)
XIV. A két hajdani barátnő további életútja
kezdek őrülni, mindhogy az az elsőt nem volt kípes égiszen legyőzni. Ha ott nem látom, erősen felteszem, hogy első alkalomnál jég hidegen fogog elejibe jönni, de az ő mondhatatlan varázs ereje, kit még ellensígi is elösmernek - kikkel pedig bizonyosan nem társalkodik ugy, mind vílem -, ha vele együtt vagyok, ezt semmivé teszi. Hiddel kedvesem, hogy ő - most utolsó ittlítekor még jobban ki ösmervín - , a leg kedvesebb, a leg tisztöletre mélytóbb Fírfiu; kit csak találni lehet. És ezt én minden ríszre hajlás, írdek nílkül mondom; mert ött a Sors, írígyülvín a sok baják után azon kevís idejik tartó nyugot megölégedésemet, csak e[n]gem kinozni hozta élőmbe. Szegín Publicum! Ugyan gonoszul fellípett a Szinpadra, mindhogy a Színíszek elhagyták azt, de maga átkozott szerepet játszik. Ki tudja, ha nem fütyülie [!] ki a Világ, és nem fogjáké [!] mondani, hogy mitűl másokat óvni akart, a Sors szatírából magát abban keverte. Ha ez megtörtínik, akkor kedves csak aludd át íleted, semmit ne tígy, mert a rendültetís szent, a Sors még az agyodbolis [!] heledre csavar, hová rendűive vagy. De bízzuk ezt az időre... Most az Pesti Világról; abban azon níhány naptol fogva semmi vátozás. De nekem tegnap egy örömmel meg lepő látogatásom volt: Gindly Rudolf. 447 Ő itt van Nejível a Rudas fördőben. 448 Neje, 449 ki 447 A Gindly család Tolna megye egyik legtekintélyesebb köznemesi családja a 18-19. században, de a családnak a jelentős ottani birtoktesteken kívül szétszórtan más dunántúli megyékben - így például Fejér és Győr, valamint Veszprém megyében - is voltak jószágai. A család Tolna megyei ágának megalapítója, Gindly Orbán Fülöp, eredetileg Győrben lakott. Nemességet városi bíróként szerzett. Gindly Orbán és testvére, Balázs leszármazottai, házasságok révén, szinte valamennyi tekintélyesebb megyei, illetve több megyén kívüli családdal - így a Győrben is birtokos Bezerédy és Zichy famíliával - rokoni kapcsolatba kerültek. A család kiterjedt kereskedői, hadiszállítói tevékenységet folytatott, és hitelezéssel, tőkekihelyezéssel is foglalkozott. Gindly Rudolf (tengelici) (1805-1887) Gindly Antal (1782 -1852) előkelő Tolna megyei táblabíró és bácsai Hamar Zsófia (*? - f ' 850) fia. Megyei aljegyzői és szolgabírói hivatalokat viselt Tolna megyében 1831-ig, azután tengelici birtokán gazdálkodott. Gazdasági szakíróként a gazdálkodás korszerűsítését szorgalmazta (Gósz József: Tolna megye középbirtokos nemességének anyagi viszonyai a 19. század első felében. A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve XVI. Szekszárd, 1991. 10-11., 37., 59., 66-119.; Gindli család. Családi levéltárak repertóriumai. Segédletek II. Szerk. Cserna Anna. Szekszárd, 2000. 68-70.); gazdasági értekezései a Magyar Gazdában, a Gazdasági Tudósításokban és a Falusi Gazdában jelentek meg. (Szinnyei, III. Bp., 1894. 1218. h.; vö. Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal. IV. Pest, 1858. 407-409.) 448 Budán, a Gellérthegy lábánál fekvő gyógyfürdő. A már korábban is működő fürdőt a törökök építették ki. A török kiűzése után a Rudas gyógyfürdőt a kir. kamara Buda városának adományozta, amely azt 1794-ben, majd 1804-ben kibővítette. „A mostani kényelem és ízlet kívántatóságainak megfelelő fürdőintézetté" azonban csak akkor lett, amikor 1831-32-ben Dankó József tervei alapján a város kiépítette. Ekkor készült el az 1944-ig álló klasszicista épület. A reformkorban igen élénk társasági élet zajlott a fürdőben, vendéglője és kávéháza révén. {Budapest lexikon I. (2. átdolg. kiad.) Bp., 1993. 378-379.)
