Horváth Józsefné: A győri Zrínyi Ilona Gimnázium - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 12/2005 (Győr, 2005)

I. Az intézmény története

I. AZ INTÉZMÉNY TÖRTÉNETE 2\ Zrínyi Ilona Gimnázium 1956 és 1981 között működött Győrött. Fennállása alatt 2240 fiatal szerzett érettségi bizonyítványt, értékteremtő, embernevelő munkájával aktív részese volt városunk történelmének. A Győr-Sopron megyei Hírlap hasábjain 1956. szeptember 2-án a következő című cikkel hozták nyilvánosságra az eseményt: „Gimnáziumi osztályokkal bővült a győri Zrínyi Ilona Tanítóképző". A cikk írója közvetlen hangon számol be a megnyitásról: „Évről évre visszatérő és mégis új és kedves ünnepségre gyűltek egybe tegnap délelőtt a győri Zrínyi Ilona Állami Tanítóképző tanárai, diákjai, gyakorló iskolai növendékei és sok szülő az 1956-57-es tanév megnyitása alkalmából. Dr. Szegedy László, az iskola igazgatója megnyitó beszédében többek között bejelentette, hogy a mostani tanévtől kezdve az intézet gimnáziumi osztályokkal bővülve kezdi el a tanítást." A továbbiakban az elmúlt évi eredményt ismertetve elmondta, hogy „tanulmányi eredményével az intézet, a megye egyik legjobb tanulmányi színvonalat elért intézetévé fejlődött, és most azt a célt tűzte a nevelők és a diákok elé, hogy ezt ne csak megtartsák, hanem még tovább növeljék. Ezután az iskolai DISZ szervezet és a Szülői Munkaközösség nevében köszöntötték az iskola új növendékeit, akik még kissé szorongva, de mosolyogva lépték át az iskola küszöbét." Meglepő talán, hogy alapító okirat helyett egy hírlapi tudósítással dokumentálódik a középiskola születése, de Ormosi Zoltánné igazgatónő tájékoztatása szerint: „Sem alapító okirat, sem egy megszüntető határozat nincs és nem is volt az intézmény birtokában." így kezdte meg működését a gimnázium, amelynek első otthona a Liszt Ferenc utca 42. sz. alatt volt abban az intézményben, ahol a középfokú tanítóképző négy évfolyamán kívül még a hozzátartozó gyakorló általános iskola 9 osztálya is működött. Létrejötte az 1950es évek oktatáspolitikai törekvéseinek megvalósulása volt. Gyakran hivatkoztak a nagy magyarra, Széchenyi Istvánra, miszerint egy nemzet nagysága a „kiművelt emberfők" számában rejtőzik. Cél volt