Horváth Józsefné: A győri Zrínyi Ilona Gimnázium - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 12/2005 (Győr, 2005)

I. Az intézmény története

valójában az 1945 előtti rendszer hivatalnok rétegének, mint „reakciósnak, megbízhatatlannak, osztályidegennek" a leváltása, és egy rendszerhű, új értelmiségi réteg kialakítása. Ennek érdekében szorgalmazták a „régi rendszer elnyomottai", a munkás és paraszt dolgozók tehetséges fiataljainak tanulását, abban bízva, hogy „hálából" ők rendszerük feltétlen hívei lesznek. Az állam alaptörvénye, az Alkotmány ezeket így határozta meg: „Alkotmányunk 48. §-a intézményesen biztosítja a dolgozóknak a művelődéshez való jogát, amely a népművelés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, közép- és felsőfokú oktatással valósul meg." - olvashatjuk a művelődésügyi igazgatás kézikönyve (Bp. 1970) című kötetben. Jellemző körülményt mutat a Győr-Sopron megyei Hírlap cikke is, amely „Irányelvek a magyar népgazdaság fejlesztésének második ötéves tervéhez" címmel tette közzé az MDP Központi Vezetőségének irányelveit, amely lényegét tekintve az oktatással kapcsolatban kifejti, hogy „magasabb termelést csak magasabb képzettségű ifjúságtól várhatunk." Az egységes ideológiai ráhatás biztosítéka volt az a törvény is, amely kimondta: „Népköztársaságunkban az oktatás-nevelés állami feladat." Az 1948. évi XXXIII. Törvény alapján az állam vette át mindazoknak az intézményeknek a fenntartását, amelyek korábban egyéb iskolafenntartók (egyházak, hitfelekezetek, községek, társulatok, egyesületek és magánszemélyek) kezében illetve irányítása alatt voltak. A törvény részletes végrehajtási utasításait a 8000/1948. (VI. 27.) VKM-számú rendelet állapította meg. Ugyancsak a művelődésügyi igazgatás kézikönyve című kötetben olvashatunk arról, hogy az oktatási törvény miben jelöli ki a gimnáziumi képzés célját, feladatait: „11. A gimnázium elmélyíti és bővíti az általános iskolában szerzett ismereteket, továbbfejleszti a tanulók műveltségét, szocialista világnézetét, erkölcsi, esztétikai és testi nevelését." A 13. §. 2. bekezdése pedig azt tartalmazza, hogy „A gimnáziumban szerzett érettségi bizonyítvány általános irányú középfokú iskolai végzettséghez kötött munkakörök betöltésére, valamint bármely felsőfokú oktatási intézményben felvételi vizsgára való jelentkezésre jogosít." A fiatalok tanulási vágyának és a fenti lehetőségek együttes eredménye, hogy olyan sokan jelentkeztek a gimnáziumban való tovább-