Horváth Józsefné: A győri Zrínyi Ilona Gimnázium - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 12/2005 (Győr, 2005)
I. Az intézmény története
léniák megoldásával kapcsolatos fontos kérdésről, szólt az Építőipari Technikum építése körüli gátló tényezőkről, egyúttal azonban azok megszüntetési lehetőségeit is ismertette. A jelenlevők is úgy látták, hogy a művelődési osztály vezetőjének ismertetése megfelelt a tényeknek: az elgondolásban a helyi szervek egységes állásfoglalása tükröződött, ezért a tárgyalást elnyújtó hozzászólások helyett döntöttek. A döntés értelmében a tárgyaló felek egyetemlegesen kötelezettséget vállaltak, hogy „az épületben jelenleg elhelyezett általános gimnáziumi osztályokat elhelyezzük, éspedig 6 tanulócsoportot a Kálvária úti kisiskola épületében (a Kálvária úti kisiskolában a »hazankban ideiglenesen tartózkodó« szovjet tisztek gyermekei tanultak akkor. Ma a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Regionális Központja). Egy csoportot pedig a Megyei Tanács Művelődési Osztálya a város területén működő általános gimnáziumokba oszt szét." A Zrínyi Ilona Gimnázium sorsát illetően az egyik legkritikusabb megbeszélés az volt, amely 1958. január 7-én a Városi Tanács V. B. kistanácstermében zajlott lett. (Jegyzőkönyv a Megyei és Városi Tanács V B. közös üléséről 1958. január 7.) A megyei és a városi tanács vezetőin, a művelődési osztályok vezetőin kívül részt vettek rajta az érdekelt minisztériumok képviselői is. Nádasi László megyei művelődési osztályvezető olyan javaslatot tett, hogy: „... a Zrínyi Gimnáziumot részben áttelepítik a Kálvária úti kisiskolába, részben beolvasztják a helybeli középiskolákba." Lényegét tekintve ez a megoldás az eddig egységes intézet feldarabolását és az egységes oktató-nevelő munka lehetetlenné tételét jelentette volna. A felemás helyzetből adódó problémák megoldásaként pedig fennállt az intézmény megszüntetésének veszélye. Nyilván ezt látta előre, s ezáltal a gimnáziumok fejlesztésének veszélyeztetését a miniszteri küldött, amikor a jegyzőkönyvi szöveg szerint így tiltakozott, kijelentve: „... semmi olyan megoldást nem fogad el, amely a gimnázium megszüntetését vonja maga után". Schleich Lajos: Az Apáczai... című tanulmányában így írt a továbbiakról: „Az Építésügyi Minisztérium megbízottja, Trautmann azzal akarta a vita középiskolai részét letompítani, hogy bejelentette: az Építőipari Technikum 1958-ban felépül, helyét a Kazinczy Leánygimnáziumban elfoglalhatja majd a Zrínyi Gimnázium." Akkor ezt a megoldást szánva véglegesnek, tehát a Kazinczy Gim-