Horváth Józsefné: A győri Zrínyi Ilona Gimnázium - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 12/2005 (Győr, 2005)

I. Az intézmény története

náziumban való elhelyezést, a fenti jegyzőkönyv ideiglenes megoldásnak szánva határozatba foglalta a megosztott elhelyezést. Ez a terv sem valósult meg, több okból. Egyik, hogy a Kálvária úti iskolában működött a szovjet iskola. Az az elgondolás, hogy ez költözzék át Szigetbe, a Bercsényibe, nem volt kivitelezhető. A másik ok az érintett intézmény reagálása. Schleich Lajos, aki az intézmény tanára volt, fenti tanulmányában így számol be erről: „A testületet is, meg az intézményt magát is váratlanul érte ez a terv. Mert ennek megvalósulása az évek folyamán kialakult nevelői és tanulói, jó szellemű kollektíva megbomlását jelenti, ami pedig egyik-másik esetben az oktatói-nevelői folyamat utolsó szakaszában kockázatos lehet az elért eredményre." Dr. Göcsei Imre, aki nyugdíjba vonulásáig az intézet tanára volt, visszaemlékszik, hogy amikor tudomást szereztek a gimnázium jövőjét érintő elgondolásról, élénk viták zajlottak le. Nemcsak szabad órákban, tízpercbeli magánbeszélgetésként, hanem tantestületi értekezleten is megtárgyalták a művelődési osztály tervezetét, és nem nyugodtak bele. A gimnázium vezetősége lépéseket tett a kedvezőbb megoldás érdekében, felhasználva a jó helyi és helyzetismeretét, maga kezdeményezett. A kibontakozás útjául az Apáca utcai (akkor Rózsa Ferenc utca) volt zárdát jelölték meg. Valamikor iskola volt részben még a kérdéses időben is - de az államosítás után különböző szervezetek helyezkedtek el benne. Véleményük szerint az intézet megbontása helyett ésszerűbb lenne ezeket a különböző fajú, rendeltetésű hivatalokat áthelyezni a zárdából, ők könnyebben mozgathatók, együttes elhelyezésük nem szükségszerű. A tanácskozást tett követte, elgondolását a tantestület írásba foglalta, és beadvány formájában a művelődési osztály elé terjesztették. Az eredmény azt mutatta, hogy az ésszerűbb javaslatok, megoldások elől nem zárkóztak el a felettesek. A művelődési osztályok megbízottai csakhamar tájékozódtak a javasolt épületekben, meggyőződtek annak megoldhatóságáról; ezután magukévá tették a tantestületi beadványt s vele a Zrínyi Ilona Gimnázium ügyét, amely ezzel a megvalósulás útjára lépett. A Városi Tanács Művelődési Osztályának vezetője 1958. július 1jén 33 086-/l/1958-as számmal átiratot küldött a Győr-Sopron Megyei Tanács V. B. elnökéhez az „iskolák, kollégiumok tárgyában". A művelődési osztály beadványát Tóth Antal mb. titkár ismertette a