Sáry István: Kossuth Lajos és Győr - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 10/2002 (Győr, 2002)

Részletek Győr Szabad Királyi Város Közgyűlési Jegyzőkönyveiből

Elnöklő főispán az ülést megnyitván fájdalommal emlékezik meg azon nagy veszteségről, amely a magyar nemzetet hazánk nagy fiának Kossuth Lajosnak halálával érte. A nemzetnek - úgymond - halottja van, kiben Győr városa egyúttal felejthetetlen díszpolgárát is siratja. Az álalános nagy nemzeti gyászban kétszeresen osztoszkodik tehát Győr város közönsége s ő a mai rendkívüli közgyűlést azért hívta egybe, hogy ezen gyásznap külső nyilvánulására a város közönségének alkalmat nyújtson. A törvényhatósági bizottság közgyűlése főispán úr O méltóságának előterjesztését helyeslő tudomásul veszi, s jelen jegyzőkönyvnek f. 1894. évi márczius hó 28ik napján d.u. 3 órakor eszközlendő hitelesítésre: Zechmeister Károly királyi tanácsos polgármester elnöklete alatt dr. Németh Antal, Peregi Mihály, Tauber Károly és Szávay Gyula bizottsági tagokat kiküldi. A főispáni előterjesztés után Zechmeister Károly kir. tanácsos polgármester emel szót s mély meghatottsággal a következő beszédben emlékezik meg az elhunyt nagy hazafiról: Tekintetes Közgyűlés! A költő szavaival kezdem: „Elhunyt visszajöhetetlenül bár érette egész nemzet epedne is" Elhunyt! A halál kérlelhetetlen angyala fagyos kezével lezárta a szemeket, melyek Iátnő ki lag a jövőbe tekintettek, örökre elaltatta az agy működését, melyből annyi fennkölt eszme sugárzott ki, megszüntette a szív dobbanását, mely oly sok nemes érzés hevétől forrt, elnémította az ajkakat, melyek lángoló szavakkal egykor az egész nemzetet állították talpra. De valamint az északi