Sáry István: Kossuth Lajos és Győr - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 10/2002 (Győr, 2002)

Részletek Győr Szabad Királyi Város Közgyűlési Jegyzőkönyveiből

sarkcsillag ha egyszer megszűnt fényleni, sugarai még évezre­dek multán is gyönyörködtetik a halandó szemét: ugy Kossuth Lajos fénylő alakja ha letűnt is közülünk, eszméinek sugara s lényének dicsfénye az évek ezreinek multával is ragyogni fog­nak a magyar nemzet késő unokáinak lelki szemei előtt. Isten adja, hogy ugy legyen! Az ideák, melyek a 18-ik században rohamos erővel törtek utat Európa nyugaton, s melyek államot és társadalmat át­alakítani voltak hívatva, Magyarhonban lassan - lassan elter­jedtek, felszívódtak a nemzet vérébe s a magyar közjogi és társadalmi felfogáshoz idomulva, nálunk is érvényesülni tö­rekednek. Hosszú és szívós vala a harcz, mely értök e szá­zad 4-ik és 5-ik tizedében vívatott, a nemzet legkiválóbbjai vívták tollal és szóval, de a ki mindnyájak előtt járt, a ki küz­delemben fáradságot nem ismert, a ki meg nem rettenve, bár része volt bennök, a hatalom börtöneitől, a ki szivének teljes hevével, hazaszeretettői lángoló szavaival felrázta tespedésökből a tetszhalottakat, vért és életet öntött a nemzet testébe, - az Kossuth Lajos volt. Végre a szabadeivüség eszmei diadalra jutottak, a két törvényes tényező a korona és a nemzet képviselete megal­kották a törvények egész sorozatát, melyek a nemzetet al­kotmányi lag és társadalmilag széttagoló válaszfalakat hivat­va voltak szétrombolni s az egyenlőség zászlaja alatt az egész nemzetet egygyé tömöríteni. A magyar nép tele tüdő­vel szívta magába a szabadság életre keltő és éltető levegő­jét s kezdte kifejteni eddig lenyűgözött erőit és azu­tán..azután honfi vér patakzott a harcmezőn és a vérpadon. De ff vessünk fátyolt a multakra. "

Next

/
Thumbnails
Contents