Perger Gyula: Újváros 1703-as telekkönyve. Győri Újvárosnak Conscritioja In Anno 1703. Die 9 Jully - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 8/2002 (Győr, 2002)

Bevezetés

rendeletében szinte teljes helyszínrajzot adott házáról: „Az Uyvarosi házamat, mely vagyon az Őreg Uczában Nedóczi és Kanczo

10 Az egyházakra való hagyományozás a városrész korai történetének rendkívül becses forrása, hiszen a térképek zömén csak egy-egy templom egykori helye nyújt biztos kiindulási pontot a településszerkezet - a telkek elrendezésének - vizsgálatához. A 16. század végén nyomtalanul eltűnt rácok 1607-ben újra megjelentek Győr terültén. A Káptalan az akkor gyér népességű Újvárosban telepítette le őket. A velük az 1612-ben kötött szerződés több értékes településtörténeti adatra is utal. A kontraktus szerint: „Hidakra, az Uiuaros Uczaianak töltessere, Varosnak keözeönseges szükségére, tartozzanak szegittseggeí lennie, azonképpen az naíok lakó zöllierekis. ... Hazakatis hírünk nelkul se egimasnak, se másoknak el ne adgiak, hanem Varosunknak szogassa szerent hírünkre tegiek, hogi tudgiuk kik laknak varosunkban." 11 Ezerhatszáztizenötben Újvárosban 92 házban 116 család lakott, ezek mindegyike a török elől idemenekült rác. A 18. század első évében már 488-ra emelkedett a lakóházak száma, ebből 40 a nemesek, 241 a polgárság, 154 a „militaria", 53 pedig a hajdúk birtokában volt.

12 Fejér György szerint Újvárosban az első katolikus templomot Gróf Zichy Pál a győri vár alkapitánya építtette 1638-ban. A kápolnaszerű kerekded templom a mai zsinagóga helyén állt, és a Zichy család sírboltjául szolgált. A protestánsok az 168l-es 25-26. törvénycikk értelmében ugyan szabad vallásgyakorlatot nyertek, mégis megfosztották őket belvárosi imaházuktól, s így Újvárosba szorultak. Az evangélikusok a Rábca partján - kezdetben csak szegényes templomocskát - majd 1705-ben új szilárdalapú templomot, iskolát, lelkész- és tanítólakást építettek.

13 A reformátusok mai templomuk szomszédságában vettek telket a 17. században, melyre templomot és iskolát építettek. Raicz Mészáros István 1695-ben „Az Györj Lutheranos Ecclesiának mostonj épületire harmic forántokát." hagyott. A „győri Raczok szentegyházára* Knéz Ilona már 1639-ben tíz tallért adományozott. 1677-ben „Győri Uyuarosban lakozó' Raies György az „it való Rach Szentegyházra' ötven forintot testált. A 17. század utolsó két évtizedében keletkezett végrendeletekben több olyan névvel is találkozunk, amely visszaköszön az 1703-ban felvett telekkönyv névsorában.

14 A 17. század közepén megkezdett külső erődítési munkák több szempontból meghatározták Újváros képét is. Az 168l-es Győr megyei követeknek adott utasításból kitűnik, hogy a Rába felé eső házakat és kerteket kárpótlás nélkül lerombolták.

15 Bél Mátyás leírása szerint Újvárosnak a 18. század elején négy hosszú utcája volt. Ezek túlsó végén a karókerítésen túl volt a városrész temetője. A Újvárosnak a Rába felé eső eleje üres tér volt. Bél szerint egyetlen ház figyelemre méltó az amely a Bécsi-kapu felé nézett. A többi