Perger Gyula: Újváros 1703-as telekkönyve. Győri Újvárosnak Conscritioja In Anno 1703. Die 9 Jully - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 8/2002 (Győr, 2002)

Bevezetés

vár 1594-es ostromáról készült rajz alapján, a külváros nyugati kerítésén kívüli területen találhatjuk az egykori újvárosi kertek helyét.

4 A városrész településtörténetének, szerkezetének, építkezésének vizsgálatához azonban nem állt rendelkezésre - a talán legfontosabb forrás - a városrész időben első, részletes összeírása. Az 1518. évi adórovás szerint Győrnek 111 portája, jobbágytelke volt. Ezek közül az adófizetés alól 10 porta mentesült, 4 pedig elhagyatva állt.

5 Újvárost - mint lakott városrészt - sem az adórovás, sem más ismert forrás nem említi még. így feltehető, hogy a terület a 16. század elején még néptelen volt, csupán annyi tudható, hogy a Káptalan földesúri hatósága alá tartozott.

6 Ha volt is néhány épület ekkor a várfalon kívül, a terület benépesedése csak Fehérvár 1543-as eleste után kezdődhetett meg. Győr környékének védtelen területeiről, a török elől menedéket keresők és a Sokoróalja lakossága keresett itt biztosabb otthont. A fallal kerített város közelsége, a Rába és Rábca által védett földnyelv, melynek nyugati végét természetes vizenyős terület határolta, viszonylagos védelmet nyújthatott a török zaklatásai ellen.

7 A városrész 1548-ban Újfalu, 1572-ben pedig már Újváros néven szerepel forrásainkban. A várossal a Rábán átvezető híd kötötte össze.

8 A győri várról és környékéről készült 16. század végi metszetek - amelyeken Újváros is szerepel - sajnos a település szerkezetének vizsgálata szempontjából nem megbízhatóak. A Bécs felé vezető út vonala, illetve a Rába és a Rábca folyása reálisnak tekinthető, de a területen ábrázolt utcasor és épületek képei inkább a metszet készítők és másolók szépérzékét, mint a realitást mutatják.

9 A 17. században keletkezett végrendeletekben már többhelyütt olvashatunk - igaz, sokszor csupán utalás szintjén - újvárosi ingatlanokról. Borbély Péter, Varga András, Dóka Máté végrendeletéből még csak az tudható bizonyosan, hogy Újvárosban tettek végső rendelkezést. Frelik Szilveszter, Horvát Sztankó, Krauzky Dóra és Balthasar Prukner özvegye, Mária asszony újvárosi esküdtek előtt testáltak. Nagy Mihály és Varga Tamás 1617-ben, illetve 1620-ban már „Wjuarosban lakozandó" polgárként végrendelkezett. „Georj Uyuarasban vagyon egy házam" [ahol együtt lakott Konj Gáspárnéval] írta végrendeletében Kemendi István özvegye Margit asszony 1620-ban. E forráscsoportból tudjuk, hogy Varga Tamásnak, Szűcs Mátyásnak, Nagy Mihálynak, Szerecsen Cser Györgynek, Csáktornyai Szabó Mihálynak. Csepregi Varga Györgynek is háza volt Újvárosban a 17. század első harmadában. Ugyancsak Újvárosban végrendelkezett 1621. február 13-án Boltisar Pruker „győri Uyuarasban lakozandó polgár és Vendeghfogado". Több mint háromtucatnyi 17. században keletkezett végrendeletben olvashatjuk, hogy egy-egy testálónak tartozása, vagy követelése volt egy-egy Újvárosban lakó személlyel szemben. Lukácsi Mihály 1699-es vég-