Kőrös Erzsébet: Győr külterületi földrajzi nevei - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 7/2001 (Győr, 2001)
A dolgozat szerkezete - Adattár
292. Kislapos: - az út mellett. Valamikor malom volt itt, eddig nyúlt ki a Malomszeri dűlő sarka. 293. Csanaki út: — határbeli dűlő út, amely Csanak községbe vezet. 294. Csókatelek: ismeretlen eredetű elnevezés. 295. Hugvó eklézsia: - e határrészben volt tulajdonos az evangélikus egyház. Bérelték e rossz földet, vizes, hugyos, semmit érő volt. 296. Legelőköszti düllő: — ma Borsóheli dűlőtől délre, egészen a csanaki — Baráti országútig terjed. Nyugaton a pápai vasútig. A dűlőben nagyapám családi használatú földelnevezései: Nagy Sneider főd (Schneider nevű tulajdonostól vették) Hosszú eklézsia - vették az egyháztól, Bedő eklézsia - vették a Bedő családtól, Celter főd - vették a Celter családtól, Hugyó eklézsia - ismeretlen. 297. A Pesthy gyűjtésben Nagyrét düllő szerepel . „Fekszik Csanak helység felé. Nevét vette a majd nem egészen dűlőre elfoglaló nagy rétről, mely a város tulajdona, és 300 holdat tészen. A most elősorolt dűlőkben egyes földeknek és réteknek különösen a város birtokában levőknek még különös elnevezéseik vannak, úgymint: Kislapos, Kisles, Nagyles, Bikarét, Jánospapszóga, Magyar-Cirke, Német-Cirke - nem élő nevek már, egybeszántva a határ." 298. Szabadhegy első neve Zabady, azelőtt Szent Mihály volt. A honfoglalás utáni időben a XII. században többször Szőlős néven fordult elő okmányainkban. (Zelens 1252. Fehér VII.5.303. 1266. Fejér VII.5.346) Lengyel A. Pusztult falvak, eltűnt helynevek 102. o. Királyi birtok és szőlőművesek, királyi vincellérek lakták. Egyik 1221-ből származó oklevelünkben már önálló községként szerepel. Később a település a győri püspökség kezébe kerül és még a XVI. sz. elején is a püspöki birtokok között találjuk. A falu neve ekkor Szabadi. A Szabadhegy elnevezést csak a XVII. század vége óta vette fel. Szabadhegy első lakói szőlőmunkások voltak. (Ráth K. Hódoltságról M.T.T.VII.30.1.). Később a lakosság az őstermelés és földművelés más ágaival is foglalkozott, és a győriek nyaralótelepe lett. A századfordulótól kezdve pedig, mikor már Győrött jelentős a gyáripar, a városnak ebben a kerületében is nőtt az ipari munkások és napszámosok száma. Szabadhegy keletkezését elsősorban fekvésének köszönheti. A Rába ősi medrének változásai ugyanis Győr területét is mocsaras, lápos vidékké változtatták. Egyedül a Duna és a Rába jobb partján húzódó dombsor és a mai Nádorváros területén keletkezett folyami terasz és ebből az ősi Rába-medrek egyikével elválasztott dombhát, a mai Szabadhegy területe emelkedett ki.
