Kőrös Erzsébet: Győr külterületi földrajzi nevei - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 7/2001 (Győr, 2001)

A dolgozat szerkezete - Adattár

Szabadhegy tehát azon a magas teraszon épült, amely enyhe emelkedéssel a Sokorói domb vonulatában folytatódik tovább. A Győrhöz közel eső enyhe magaslat már a római időkben is lakott hely volt és lakói valószínűleg már szőlőműveléssel foglalkoztak akkor is. (Szávay Gyula: Győr monográfia 1896.) Győr városnak e kerülete a XVIII. században kezd jobban benépesülni. A század második felében a szőlők és földek helyén községi jellegű települést is találunk állandó lakosokkal. Fejlődése azonban még Győrhöz csatolása után is — a város többi kerületéhez viszonyítva lassúbb ütemű. Ekkor egy 1789-ben kiadott kéziratos térkép szerint a Veszprémi út mellett még csak a 8, a mai József Attila úton a domb lábánál 17, az erre merőleges domboldalon felfelé futó utcák közül a nyugatin 9, a másikon 7 ház volt. A két utóbbi utcában a házak két-két sorban épültek, a főutcában (mai József Attila úton) és a Veszprémi országút mentén azonban csak egy-egy sorban. (Városranéző-szer és a Malomsor) A XIX. század elején is változatlanul gyér Szabadhegy népessége, és a település szinte valószínűtlen távolságban van még Győrtől. Látszólag azt mutatja, hogy a városrész nem is törekszik a várossal kapcsolatba jutni. Főutcája azonban párhuzamosan fut a Belváros főútvonalával (a mai Szent István úttal) a kis magaslat lábánál, pontosan követve annak irányát, mintegy mutatva a földrajzi tényezők meghatározó szerepét a települések kialakulásában. Más szóval a látszat ellenére ilyen irányban haladva tudott csak kapcsolatba kerülni a várossal. A XX. század elején az egyre épülő gyárak közelsége Szabadhegyet is nagyobb fejlődésre ösztönzi. Elsősorban a Veszprémi út (a mai Szent Imre útja) mentén épülnek új házak, és ezek elérik Nádorváros kifelé nyúló települését. Szabadhegy területén épült az ún. Rokkant Kertváros, amely 1916-ban megindult társadalmi összefogásból keletkezett. Elsősorban a Győr városi, fele részben a Győr megyei illetőségű hadirokkant katonákat telepítették le. Az összejött adományokból összesen 31 szoba-konyhás lakást, egy víztornyot és egy műhelyépületet építettek. A hadigondozottak lakbért nem fizettek, a lakóházak használata teljesen ingyenes volt, a lakótelep fenntartásához azonban hozzájárultak. Ez egy hónapra egységesen 11,80 Ft volt. * * * Szabadhegyet a XVIII. század végén, Kismegyert pedig 1954-ben csatolták Győrhöz. Ma Győrszabadhegy néven képezik Győr város IV. kerületét. Szabadhegy körzeti határait a vasútvonalak adják; északról Nádorv áros (a pápaiveszprémi vasút), keletről Győrszentiván (a budapesti vasútvonal), délről Töltéstava határa, nyugatról Győr-Ménfőcsanak. Szabadhegy egész területét ma 73 utca szeli át. A legnagyobb a József Attila utca (2322 m), mely egyben az egész város leghosszabb utcája. A legkisebb a Bornemissza utca, mindössze 90 m hosszú.