Kőrös Erzsébet: Győr külterületi földrajzi nevei - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 7/2001 (Győr, 2001)

A dolgozat szerkezete - Adattár

kereskedők. 1836. április 29-én vegyes (tanács) ülést tartottak a vasút-ügyben, s közös akarattal Czeh János főbírót és Ecker János szónokot elindították: felkeresik a vasútnak Győr városon keresztül vezetése érdekében a királyt, a nádort, a kancellárt, valamint báró Sinát, hogy megtudják a vonalbevezetésre vonatkozó elképzeléseket és azokhoz alkalmazkodva ígéretet tehetnek, ha a vasút a város fundusán keresztül haladna, erre a város a szükségelt területet ingyen hajlandó átengedni." „Az építtető a Wien-Raaber Eisenbahn magántársaság! A tervezett vonalvezetés két helyen keresztezte a bécsi postautat, egyszer a soproni utat, aztán metszette a győri elővárosi temetőnek egy kis sarkát, majd a Gottesacker-nek nevezett szántót. Meghatározták, hogy a vonal a pápai utat a Práternek nevezett helyen keresztezte, s azt, hogy a temető után fogják megépíteni az állomást, így az a vásárterén épült fel." Avatáskor már az Osztrák Államvasút Társaság üzemeltette. A 150 évvel ezelőtt élt főbíró és kortársai ma örömmel tekinthetnének munkájuk eredményére. 1856. aug. 11-én Győr—Újszőnyig valósult meg a vasút; de Budapesttel csak 1884ben valósult meg az összeköttetés. 1871-ben Szombathely felől is létrejött a Nyugati Vasúttársaság vonala által az összeköttetés. 1894-ben alagutas-peronos állomás épült, de újabb, modern felvételi épület, amit 1944-ben lebombáztak. A mai épületet 1958-ban avatták. 195. Baross-csonka — vágány (népies: Baross) a felvételi épülettől Bp. felé, egy rakodó vágány volt. Felette húzódik a Baross-híd, mely felüljáró a 8 vasúti vágány felett. Épült 1892-ben; azóta többször átépítették, de alig felel meg a mai közlekedési követelményeknek. Baross Gábor a „vasminiszter" győri országgyűlési képviselő volt, róla nevezték el. 196. Kocsivizsgálók, gépkísérők - lámpakezelők pihenője „Bódé" — a „lámpisták" (ragadványnév) az utóbbiak ma akkumulátorokat töltenek. 197. Gyorsáruraktár — népies: a Gyorsárú - megszűnt a feladás; a szertárfőnökség használja az épületet. Ezen épületegyüttesből alakították ki 1946-ban a MÁVKultúrházat, mely nagy- és kistermekből áll. Ma is dolgozók iskolája és szakkörök működnek benne. Kalauzlaktanya is volt, de lebontották, ma miniáruház bérli a maradékot. 198. Hangya-vágány: a nádorvárosi oldalon a legszélső vágány - az 1920-40-es években működő Hangya-szövetkezet rakodóvágánya volt.