Kőrös Erzsébet: Győr külterületi földrajzi nevei - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 7/2001 (Győr, 2001)

A dolgozat szerkezete - Adattár

43. Régi proletár fődek - kicsit nyugatabbra az előbbitől, mely valamikor papi birtok volt, de ezt is felosztották. 44. Szilfáserdő - valóban kiserdő ma. A különböző árvízvédelmi munkálatok után szárazzá válhatott közel a Kocsolához, ma egy töltés választja el. Szintén egy része a vámosi határhoz tartozik. (Kázmér nem említi). 45. Petkës elnevezésű dűlő

, mely Kisbácsa és a vámosi határ közt terül el. KM. szerint is: Kispetkes 1856, Kis Petkes, 1903, 1907. Kis Petkës Öreg Petkës (Örekpetkes) változat ma is él, ma sem ismerik a név eredetét. 46. Taligaút - (sík területű határ) az előző Petkes dűlőn vezet keresztül. Értelemszerű az elnevezés — lehet tolni rajta a kis szállítási eszközt. (KM. nem ismeri) A győri vizesek „taligások" voltak, mert jó ivóvizet árultak a városban. 47. Dögkút (Dökkút) szintén az előző dűlőben van. (KM. nem ismeri - esetleg azóta alakult!) 48. Gyöpszíl - nevű határrész Kisbácsa felé eső szélét beépítették mára. KM. még említi, mára nem ismerik. 49. Kódustelek - Koldustelek-szántóföld: (Kódistelek 1823, Koldus telek 1856, 1903, 1907; Kódistelek KM.) mellette Kenderfődeklapossa - nem élő név ma! 50. Kastélytábla - mindig kiemelkedő rész lehetett, ma többet nem tud a szájhagyomány; de határos a vámosi határral, valószínű, azért KM. odatartozónak jegyezte fel. 51. Vámosi út — hiv. Vámosszabadi út (északra vezető 14. sz. országút Szlovákia felé) népies Még az 1957-ben megjelenő KM. két külön községként említi; így régiesebb és valóságosabb is (rövidebb is) a népies elnevezés. 52. Sárási fődek: - a vámosi országúton túli határrész - közel Sáráspusztához. (1. később!) 53. Dunalapos ér - ma (dűlő-szántóföld) KM. csak Dunalaposként említi és Révfaluhoz és Vámoshoz gyűjti. 1966-ig, míg Bácsát is Győrhöz csatolták, volt értelme a dűlők hovatartozásának ; azóta viszont a használat dönt, nem a tulajdonjog.