Kőrös Erzsébet: Győr külterületi földrajzi nevei - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 7/2001 (Győr, 2001)

A dolgozat szerkezete - Adattár

54. Kisdunai lapos és Berekaiia

: Az előbbi dűlőrész - korábbi ér, vízből kiemelkedő rész; Timaffy László szerint fattyúágak kanyarulatában keletkeztek, az ú.n. „parti dűnék" — ma már művelhető szántó. 55. Sárási düllő: — szántóföld-beépülőben. 56. Sáráspuszta - 1957-ben még Vámoshoz tartozó terület; 1988-ra a 16. sz. városi autóbusszal megközelíthető hétvégi telkek összessége. (I-XVII. számokkal jelölt utcákkal). Lengyel A. szerint: Sáránsére: Saranserew (1471. Dl. 17901) Saransere (1471. Csánki III.557) Saramsery (1531. évi diktalis con.ot) Középkori helye Győrtől északra tehető, arra a területre, ahol ma a Sárás nevű puszta fekszik. Legrégibb történetéről csak nagyon keveset tudunk. A XIV. sz. elejéig a győri bíró hatáskörébe és rendelkezése alá tartozott, és csak később vált önálló községgé. Első okleveles előfordulása, amelyben már mint falu szerepel 1471-ből származik. A helységet ekkortájt a győri székeskáptalan birtokában találjuk, akárcsak az 1531. évi kikális összeírásban is, amely szerint 14 portát vettek „Saransery" nevű községben a győri káptalan részéről nyilvántartásba. A település a török dúlások folytán veszthette el falu jellegét, és területe lassanként szétesve a környező Győr-bácsai és újfalusi határokba olvadt be. A XVIII. sz.-ban már csak pusztaként olvashatunk róla, amelyet több esetben a révfalusiak vettek bérbe a győri káptalantól. Az egykori község helyén a már említett pusztán kívül ma még egy hasonló nevű dűlő is őrzi a falu emlékét, a jelenlegi alsóvámosi határban. 56/b. Bálvánvosi csatorna - Sáráspuszta és a Szitásdomb között - mely Révfalutól indul ki és beleveszik a nádas mélyföldjébe (magasabb vízállás esetén több víz). 57. Szitásdombok - Bácsai erdő - fenyőerdő - (telepített) van rajta - népies Szitázsdomb; már KM. gyűjtése idején is beépült Kisbácsa házaival; de ismeri mindenki e 123 m kiemelkedés nevét, (árvízmentes helyként) a környék 112-113 m - ebből emelkedik ki; 58. Közös legellő - így - megkülönböztetett név nélkül a Kisduna árterületén. 59. Árok - csak egyszerűen az előbbi árterület - levezető árka. 60. Bácsai rét - a fenti Kis-Duna árterülete, de délebbre már inkább a révfalusi kertek alatt, ezért kell a megkülönböztető név, mely a községi tulajdonra utal.