Sáry István: Győr és a vasutak - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 6/2001 (Győr, 2001)

Győr és a vasutak

kedés rövid időn belül eredményesnek bizonyult. Amíg pl. a győri vasútállomáson 1889 júliusában 9800 utas fordult meg, a zóna bevezetésének első havában ez a szám 16 888 főre növekedett. Baross a közlekedési viszonyok javítása mellett a hazai ipar fejlesztésére is sok gondot fordított. A MÁV képviselőit arra utasította, hogy szükségleteiket a hazai ipar termékeiből szerezzék be. Akik ez ellen vétettek, azokat megbüntette. Baross Győr közlekedési, kereskedelmi érdekeinek előmozdítását is a szívén viselte. A 80-as években fontos kérdés volt a személy- és teherpályaudvar elválasztása egymástól, a rozoga állapotban lévő fahidak helyett korszerű vashidak építése, a vasút és a közút azonos szintű kereszteződésének megszüntetése és szárnyvasutak építése. 1888 augusztusában végre elkészült a Duna-parti szárnyvasút. Sokat vitatkozott a város vezetőivel a mai Petőfi-híd helyett egy korszerű vashíd építésével kapcsolatban, amíg meggyőzte őket. Nevéhez fűződik a mai Baross-híd elődjének megépítése, melynek avatását sajnos már nem érhette meg. 1889-ben épült meg a Rába feletti vasúti vashíd. Baross Gábornak köszönhetően 1890-ben kapott Győr kereskedelmi és iparkamarát, amiért évtizedeken keresztül harcolt. 1891-ben Győr és Győrsziget államköltségen telefonhoz jutott. Ezekben az években Baross egyre határozottabb lépéseket tett a nemzeti kereskedelmi, közlekedési érdekek fejlesztésére. A magyar termékek forgalmazását segítő kedvezmények, a hazánkban működő külföldi társaságoknak: Lloyd, DGT, Adria, a nemzeti érdekek szolgálatába állítása az osztrák körök rosszallását vonta maga után, itthon viszont növelte a bizalmat Baross iránt. Kossuth 1888-ban Irányi Dánielhez írt levelében arról írt, hogy Baross „buzgó, tevékeny és erélyes ember hírében áll... Azt is tudom, hogy mióta tárcáját kezeli, hivataloskodása közelismeréssel találkozik.."

14 A Győri Közlöny az 1892. évi országgyűlési választások előtt összegezte Baross eddigi tevékenységét, és érdeméül hozta fel a vasutak államosítását, a posta és távíró egyesítését, a személy- és áruzóna behozatalát, a Vaskapu szabályozását, a munkáskérdés rendezését, a hazai iparnak nyújtott kedvezményeket, a vasárnapi munkaszünetre vonatkozó törvény meghozatalát, a hazai ipar és kereskedelem érdekében végzett munkáját. 1892. május 8-i, korai halála megállította nagyszabású terveinek maradéktalan megvalósítását. A nagy veszteséget érezte az ország lakossága, a kormány és Győr város egyaránt. Számos szervezet, intézmény méltatta érdemeit. A Baross Népünnepély rendező bizottsága „a nemzeti alapon felépítendő iparállam kitermelése és építésének megkezdése" körül végzett munkáját emelte ki. A Kassai Iparkamara egy Barossalapítványt kezdeményezett, melynek bevételét a Baross által szorgalmazott ipari szakértelem fejlesztésére és iparos szakemberek képzésére kívánták fordítani. A Győri Kereskedelmi és Iparkamara egy Budapesten felállítandó Baross-szobor létesítésére indított mozgalmat. A következő évben Győrött a város legforgalmasabb utcáját róla nevezték el.