Sáry István: Győr és a vasutak - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 6/2001 (Győr, 2001)

Győr és a vasutak

A XIX. század végén Győrt érintően még egy vasút kiépítése volt hátra; a győr—veszprém-dombóvári vasúté. Mint a korábbiakban láttuk, Zircig már egy évtizeddel előbb felvetődött a vasúti összeköttetés megvalósításának kérdése, a megvalósításra azonban csak most nyílt lehetőség. Forgalmát a Bakony fakitermelése és szállítása, valamint a makkon felhizlalt sertéseknek a győri piacra történő beszállítására alapozták. Az 1880-as években Győrött kezdenek eltűnni a válság jelei. A helyi sertéskereskedelem ismét fellendül, s a század végére a győri sertéskereskedők rátérnek az iparszerű sertéstermelésre. Egymás után épülnek fel a korszerű sertésszállások, melyeken egyenként" évi 20 000—30 000 db sertést hizlalnak fel. Az eddig Szlavóniából, Szerbiából lábon felhajtott sertések helyébe az alföldi és a bakonyi fajták lépnek, melyek 400—450 kg-ra is felhizlalhatok. Ebből a helyzetből vetődik fel az említett vasút gondolata, mellyel a cél a fában, szénben, sertésben gazdag Bakony bekapcsolása a győri kereskedelembe, s Győr világforgalmi jelentőségének megőrzése érdekében a legrövidebb fiumei vasúti összeköttetés megteremtése. Győr városa 40 000,— Ft-tal járult hozzá az építési költségekhez, s 1895/96-ban a vasúton megindult a forgalom. A tervezett forgalmi elvárásoknak ugyan a vasút nem felelt meg, de az általa érintett területek fejlődését elősegítette. A századforduló idején még két helyiérdekű vasút megépítésének kérdése vetődött fel; a Győrt és Magyaróvárt összekötő szigetközi és a GyőrMezőörs—Kisbér közötti vasút. Az előzetes forgalmi számítások ígéretesek voltak, állami és megfelelő érdekeltségi támogatások hiányában azonban a tervek nem váltak valóra. A győri közúti közlekedés fejlesztésének kérdései a vasúti forgalom megindulásával egyidőben vetődtek fel. A tehetősebb városi polgárok az adott időben saját fogatukkal közlekedtek. Avasúti forgalom beindulása és megnövekedése a város belső forgalmi viszonyainak javítását is igényelte. Egyre többen igényelték a bérkocsizást és kaptak is engedélyt e tevékenységre. 1869-ben Jerfy Antal és érdektársai egy lóvonatú vasút építéséhez kértek engedélyt, majd 1875-ben egy újabb érdektársaság jelentkezett. Nágel Bernát győri lakos 1892-ben villamosvasút építéséhez kért engedélyt, mely a Belvárosban és Újvárosban közlekedett volna. Ez utóbbi a villamosmű létesítésével összefüggésben vetődött fel. Megvalósulásra egyik esetben sem került sor.