Sáry István: Győr és a vasutak - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 6/2001 (Győr, 2001)

Győr és a vasutak

államtitkárban. Dr. Kovács Pálnak, a Szabadelvű Párt nagy tekintélyű győri elnökének vezetésével küldöttség kereste meg és kérte fel Baross Gábort, hogy fogadja el Győr város képviseletét az országgyűlésben. A Győri Közlöny c. liberális lap 1884. március 16-i számában mutatta be a győrieknek Baross Gábort, aki már 9 év óta tagja a képviselőháznak, és országos tekintélynek örvend, s országos törekvései egybeesnek Győr érdekeivel. 1871-ben lett köz- és váltóügyvéd, s azóta karrierje állandóan növekszik. 1875-ben szülőföldjén, a Trencsén megyei illava-puchovói választókerületben egyhangúlag országgyűlési képviselővé választották, melyet azóta is képvisel. A Győri Közlöny 1884. június 1-i számában a várost érintő aktuális kérdések megoldása reményében agitált a 36 éves, ambiciózus politikus mellett. Az alkalmi rigmus a következő: „Azért hát barátim, álljunk csak melléje, így lesz a választás Győr becsületére; Közraktár, Duna- és Rába-szabályozás Tőle függ majd egykor és megannyi sok más. Hogy tehát ezek majd valljanak javunkra Szavazzunk egy szálig mindnyájan Barossra. És kiáltsuk, mint egy összetartó tábor, Éljen Győr követe; Éljen Baross Gábor!" Barossnak nem kis gondot okozott a győriek felkérése, hiszen szü­lőföldjétől kellett megválnia, ahol elindították pályáján. Bemutatkozó beszédének megtartására 1884. június 7-én érkezett Győrbe, ahol a lakosság kitörő lelkesedéssel fogadta. „Mint egykor Cézár, Baross Gábor is elmondhatja magáról: Jöttem, láttam, győztem." - írta a Győri Közlöny a fogadtatásról. Baross beszédében szólt a vasutak államo­sításának jelentőségéről, Fiume fejlesztéséről, a kormánynak a Felső­Duna és a Vaskapu szabályozásával kapcsolatos törekvéseiről, a szak­képzés fontosságáról s a Rába-szabályozásról. Mindezek egybeestek a győriek érdekeivel, s várható volt, hogy sokan rá fognak szavazni. A Győri Közlöny a népszerűsítés érdekében minden réteget megmozgatott. Külön felhívta az újvárosi fuvarosok figyelmét arra, hogy Barossra szavaz­zanak, mert az államtitkár elősegíti majd államköltségen a Rába szabá­lyozását. Baross elfogadta a felkérést, a választás azonban nem volt előre lefutott, hiszen Győrött erős volt a kormányellenzék, s Kossuth Lajos is az 1848-as és függetlenségi párt jelöltjét, a művelt és kitűnő szónok, Helfy Ignácot támogatta. Baross érdemeit Helfy Ignác is elismerte, s kijelen­tette, hogy nem protekció, hanem szakadatlan munkásság emelte fokról fokra. A választás Baross győzelmével végződött, aki 730 szavazatot, míg ellenfele 365 szavazatot kapott. Barosst az illava-puchovói kerületben is megválasztották országgyűlési képviselőnek, de őa győri mandátumot fo­gadta el. A város iránti segítőkészsége hamar megmutatkozott. 1885-ben köz­reműködésével indult meg államköltségen a Rába-szabályozás, mely rend-

Next

/
Thumbnails
Contents