Sáry István: Győr és a vasutak - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 6/2001 (Győr, 2001)

Győr és a vasutak

kedésügyi Minisztérium 1867. augusztus 20-i leiratában közölte az országos vasúthálózati tervet, mellyel kapcsolatban vélemény adásra kérte fel Győrt. Győr város tanácsa egyeztetve a Kereskedelmi Gyüldével feliratot intézett a Minisztériumhoz, melyet pártolás végett megküldött Pápa városának, gr. Festetich György miniszternek, valamint Győr, Vas, Sopron, Mosón és Zala megyék közönségének.

9 A város köszönetét fejezte ki a minisztériumnak, hogy a győr—grazi vasút helyet kapott az országos vasúthálózati tervben. Egyben kifejtették, hogy a vasút révén a gazdagon termő Dunántúl és vidéke a vasszorgalmú, iparos steyer népben alkalmas fogyasztóra fog találni. A folyamatosan biztosított terménykivitel egyben arra bírja majd az érintett dunántúli terület birtokosságát és vállalkozó szellemű értelmiségét, hogy összefogva a mezőgazdasági ipar fejlesztésére törekedjenek. E vidék egyike a legalkalmasabbnak a nyerstermények feldolgozására.

10 Az ipar gyors fellendülésének bizonyítására hozták fel a sopron-kanizsai vasút mentén alapított gyárakat. Hangsúlyozták a délnyugati szomszédos tartományok, különösen a Stájerországban feldolgozott vas behozatalánakjelentőségét s vízi úton történő olcsó továbbszállítását. A tervezett vasút a legolcsóbban biztosíthatja délnyugat felé az alföldi gabona kivitelét. E vasút Győrnél találkozik a Bécsből kiinduló vasúttal, mely Komáromon és Érsekújváron át az északnyugati vasúttal is a legrövidebb úton jöhet kapcsolatba, s ezáltal az osztrák birodalom északi részét a délnyugatival a legkedvezőbb módon kötné össze Magyarországon keresztül. Közben Grazban is alakult egy érdekeltség, mely az oderburgi vasúttal szándékozott rövid úton összeköttetésbe kerülni, melyre a legalkalmasabbnak látszott egy Győr irányába kiépítendő vonalvezetés. A két társaság között rövidesen megkezdődtek a tárgyalások. Amíg a győriek közvetítő kereskedelmi pozícióik megtartására törekedtek, addig más vidékek hátrányos helyzetükből szerettek volna kilépni. Pápa városa messzemenő támogatásáról biztosította az Esterházy Pál elnöklete alatt megalakult új érdekeltséget. Győr város tanácsához intézett levelükben előadták, hogy a Győr-Pápa közti területről évi 4 millió mázsa forgalom számítható. E vasút hiányát különösen érezte a vidék e jó termő évben, amikor a rossz közutakon a Pápától alig 6 mérföld távolságra levő győri piacra 1 mérő gabona szállításáért 50—60 krajcárt kellett fizetni. Vas megye gazdasági egyesülete már 1865-ben lépéseket tett egy Győr—Graz között kiépítendő vasút érdekében, s ez ügyben megkereste a Grazi és Soproni Iparkamarát, valamint az Országos Gazdasági Egyesületet. Győrrel csak a számára hátrányos vonalvezetés megismerése után vette fel a kapcsolatot. Győr és Veszprém megye a Győr-Pápa-Nagyszőllős—Jánosháza—Molnári vonalvezetést képviselte, mely a legrövidebb utat jelentette Grazhoz.

11 Vas megye a Győr-Pápa-Celldömölk-Sárvár-Szombathely vonalve-