Sáry István: Győr és a vasutak - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 6/2001 (Győr, 2001)

Győr és a vasutak

zetés mellett kardoskodott. A minisztérium is ez utóbbi tervet támogatta. A vitára az 1869. évi V. tc. tett pontot, mely a Magyar Altalános Hitelbank pesti és a Weikersheim M.H. és Társa bécsi cégnek adott engedélyt az ún. nyugati vasút Székesfehérvár-Veszprém-Celldömölk-Sárvár-Szombathely—Körmend—Szentgotthárdon át az osztrák határig terjedő" fővonalnak és a Celldömölktől Győrig vezető szárnyvonalnak a megépítésére. Győr továbbra is ragaszkodott eredeti elképzeléséhez, s kijelentette, hogy a vállalkozásban nem vesz részt, és előzetes anyagi hozzájárulása semmisnek tekintendő. A vasút végül Vas megye elképzeléseinek megfelelően, a törvényben előírt határidő betartásával épült meg. Közben Győr város vezetése és a kereskedelemben érdekelt polgárság lépéseket tett a Kereskedelmi és Iparkamara Győrött történő felállítására. Ez ügyben emlékiratot intéztek az illetékes miniszterhez. Ebben kifejtették, hogy örülnek a kamarák alkotmányos úton történő rendezésének, de fájdalmas megilletődést idézett elő körükben, hogy a kerület székhelye továbbra is Sopron marad. Véleményük szerint a dunántúli kerület kereskedési és közlekedési súlypontját már eddig is Győr képezte, s ha felépül a győr-grazi vasút, ezután még inkább és kizárólagosan válik azzá."

12 A nyugati vasút egyes szakaszainak átadására a következő időpontokban került sor: Győr-Celldömölk-Szombathely, 117 km, 1871. október 1., Fehérvár-Veszprém, 45 km, 1872. augusztus 9., Szombathely-Gyanafalva, 65 km, 1872. szeptember 1., Veszprém-Celldömölk, 77 km, 1872. október 1. A győri érdekek mellőzésével felépült győr-grazi vasút után a városvezetés és a Kereskedelmi Gyülde a Győr-Ebenfurton át Szentpöltenig vezető vasút tervét karolta fel. A cél az volt, hogy Bécs mellőzésével a győri gabonapiac a legrövidebb úton kerüljön kapcsolatba a Nyugattal. A Győri Közlöny 1870. november 7-i számában többek között a következőket olvashatjuk: „Győr már régóta Bécs gabonaraktárát képezi, ez utóbbinak két és fél millió mérő szükségletére. Az utóbbi időben a győri gabonapiacot már Pest felülmúlta, mégis az Al-Duna vidékéről a hajózás kevesebbe kerül Győrig, mint Pestig. Valószínű, hogy a németországi vasutakkal történő kiépülés a pesti gabonát az Északi-tenger felé orientálja, s így a győri kereskedőkre fog maradni a francia, dél-német és helvét országok gabonával történő ellátása." A minisztérium a Győr-Sopron közt felépítendő vasútra az 1870-es évek elején több személynek adott előmunkálati engedélyt, majd 1872ben br. Erlanger Viktor kapott végleges építési engedélyt. Az állam csak a szokásos adómentességet biztosította a vállalkozónak, aki saját vagyonából volt kénytelen fedezni a költségeket. Az építés csak nagyon lassan haladt, s a későbbiekben az állam kénytelen volt engedményeket tenni.

13 A munkálatok 1874 után felgyorsultak, de ekkor meg a győri vasútállomással kapcsolatban merültek fel problémák. A GySEV-nek a győri államvasúti pályaudvarhoz történő becsatlakozásához a gabonavásártér-