Sáry István: A győri városháza - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 4/2000 Győr 2000)

A városháza

A tetőszerkezet belső javítása nagy körültekintést és szakmai hozzáértést követelt. A faanyag átvizsgálása során derült ki például, hogy a két kistorony 4 méter ^nagas, kerékmintára épült tartószerkezetének közepén lévő, úgynevezett királyfák teljesen tönkrementek, s ezeket, valamint a szalufákat ki kell cserélni. Ezenkívül a tetőről a külső ereszcsatornába a padlástéren keresztül vizet vivő bádogcsatorna szétmállott, ami elrohasztotta a kötőgerendák végeit, s azokat le kellett vágni. A tetőhéjazat teljesen új deszkázatot, majd kátránypapír bevonat után műemléki vöröspala fedést kapott. A szerkezeti bádogosmunka teljes cseréjére, a díszbádog, valamint a vörösréz kupolák részleges javítására került sor. A felújítás során a tetőszerkezetet lángmentesítették, s a padlásteret az eddigi anyag helyett homokba ágyazott padlásburkoló téglával fedték le. A munkákat a Győr Megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói nagy szakértelemmel, kitűnő minőségben végezték el. A főhomlokzat megújítása során eredeti formában és színekben állították helyre a Mária Terézia által 1743-ban adományozott és a polgári korban is megtartott városcímert. A címerpajzson kék-piros alapon látható a város középkori védőszentje, a kezében pálmaágat tartó Szent István vértanú és a település erődítmény jellegére utaló városkapu, valamint a Duna, Rába és Rábca folyót szimbolizáló három vízszintes fehér sáv. A pajzs fölött levő ötágú korona a szabad királyi jogot kivívott városnak a nemesi rendhez való tartozását jelképezi. Az épület belső felújításánál nem csak a födémcserével érintett irodáknál, hanem az irodák többségénél is adódtak felújítást szükségessé tevő észlelések. Ennek megfelelően a felújítás keretében belső átalakításokra is sor került, melyek az épület jobb kihasználását s a munkafeltételek javítását tették lehetővé. A födémcserével érintett második emeleti helyiségek helyreállítása és kialakítása mellett a földszint nyugati szárnyának teljes átalakítására került sor, ahol új irodahelyiségeket alakítottak ki. A legtöbb munkát az alagsor igényelte, ahol a szétaprózott helyiségeket eddig jobbára csak raktározási célra lehetett használni. Az épületnek ez a része most a többi szinthez hasonló új kialakítást és szerepkört kapott. A tanácsi dolgozók szakmai és politikai oktatására szolgáló tanácstermeket alakítottak ki, amelyek az emeleti helyiségeket tehermentesítették. Megfelelő helyet kaptak a szakipari karbantartó munkások, a hivatali étkezde dolgozói és a gépkocsivezetők. Az irodahelyiségek kifestésé mellett a földszinti, első emeleti folyosók, a főbejárati aula, a lépcsőház és a hozzá kapcsolódó folyosók díszfestésére is sor került, melyet Matis Imre kisiparos és társaiból alakult munkaközösség végzett el. A városháza homlokzati részén a múlt évtizedekben sok kárt okoztak a galambok, melyek ellen nem lehetett védekezni. Megoldást a televízió „Felkínálom" című műsora hozott, ahol egy galambriasztó szabadalmat ismertettek. A városi tanács illetékesei felvették a kapcsolatot Joó Bálint feltalálóval, s az épület erkélyén, az ablakoknál és a párkányzaton 0,2 milliméter, 0,8 milliméter átmérőjű wolframszálat helyeztek el. Az eddigi tapasztalatok szerint a találmány megfelel a célnak. A városháza teljes felújítására fennállása óta első ízben 1981-1985 között került sor. Az eltelt 8 évtized alatt az épület jelentős mértékben elhasználódott, s