Sáry István: A győri városháza - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 4/2000 Győr 2000)

A városháza

számos jelentős hiba a felújítás során derült ki, ami újabb feladatot jelentett, s újabb költségvetéseket vont maga után. A hibák folyamatos kijavítása és a szükséges pénz biztosítása is közrejátszott a látszólag hosszúra nyúlt kivitelezési időben. A teljes felújítás során a tanács és a kivitelezők között példás volt az összhang. Szervezetten, a technikai sorrendnek megfelelően folyt a munka. A generálkivitelező a folyamatosságot s a tervezett határidőket igyekezett tartani, nem rajta múlott, hogy ez nem sikerült minden esetben. A Budapesti Kőfaragó és Szobrászipari Vállalat — mely az országban egyetlen, díszkőfaragással foglalkozó cég — nagy leterheltsége miatt nem tudta a kőelemeket időben szállítani, s így több hónapos késésre és a munkák átütemezésére került sor. Ilyen nehézségek miatt kellett például a Győr Megyei Állami Építőipari Vállalat mükőüzemének elvégeznie a kistornyokban elhasználódott kőelemek műkővel történő kiváltását. Végül is az 1984-re tervezett teljes felújítás 1985-ben fejeződött be. Az előzetesen tervezett részleges felújítás 17 millió Ft-tal indult, mely az említett okok miatt időközben lényegesen módosult, s a teljes felújítás költségei megközelítették a 70 millió Ft-ot. A városháza francia-reneszánsz stílusban épült, U alakú, kétemeletes, középütt óratoronnyal, s a főhomlokzaton kiugró két kisebb toronnyal ékes épület, mely ma Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának székháza. Az épület külső méretei: hosszúsága 85 méter, szélessége 40 méter, a torony magassága 59 méter. Az első emeleti tanácsteremben tartják a közgyűléseket s a mellette levő kisebb teremben a bizottsági üléseket. Az épület többi részében a szakigazgatási szervek helyiségei foglalnak helyet. A városháza alaptevékenysége mellett évtizedek óra rangos ünnepségeknek, tanácskozásoknak, rendezvényeknek is otthont ad. A tanácsteremben került sor többek között a várossá nyilvánítás 700. éves jubileumi ünnepségeire, a Radnóti-biennáléra, a „Kazinczy" Szép Magyar Beszéd mozgalom országos döntőire, a Győri Nyár rendezvényeinek egy részére, a Pro Urbe, a Város Díszpolgára kitüntetések átadására, a milliomodik lakás átadási ünnepségére, az országos zenei nevelési konferenciákra, orgona-, zenekari, énekkari koncertekre és még sok egyéb rendezvényre. A városháza tornyából az e tájhoz kötődő „Fújdogál a szél az öreg Duna felől" kezdetű népdal hangzik fel óránként, majd a nap különböző szakaszaiban Reményi Attila győri zeneszerző által komponált kétperces harangjáték szólal meg. A régi óra 8 évtizedes szolgálat után nyugalomba vonult, s helyét Gulácsi János pécsi erősáramú- és műszerésztechnikus villanyszerelő mester által készített, kvarcvezérlésű óra foglalta el. A másodperc pontossággal működő óraműben a dallamjátékok mellett elektronikus úton előidézett harang üti a negyed és egész órákat.