Joannes Bocatius: Jaurinum redivivum. Győr visszafoglalása. Hősköltemény - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 1/1998 (Győr, 1998)
nizálását, majd az egész munka lektorálását CSÓKA Gáspár pannonhalmi főlevéltáros végezte el. A BOCATIUS műnek több kiadása van. Az első Bártfán jelent meg 1599-ben, a másodikat BEL Mátyás Adparatus-a adta közre Pozsonyban 1755-ben, ott a 339-351. oldalakon. BOCATIUS összes művét a Magyar Tudományos Akadémia kiadója 1990-ben jelentette meg három kötetben: Opera quae exstant omnia. Eddit: Franciscus CSONKA. Az itt közreadott mű annak az 1. kötete 376-393. oldalain található. Jegyezzük meg, hogy a kiadóval folytatott levelezés szerint sem jelent meg a mű sohasem magyarul. BOCATIUS-ról legrészletesebben JANSON Vilmos írt: Bocatius élete és munkái című könyvében. Bp. 1918. Élet Kiadó. Hozzácsatolva a témához tartozó értékes irodalomjegyzék a 69-70. lapokon. A Jaurinum redivivum-ról a 44-46. oldalakon értekezik. Bőven tudat az eposzról MOHL Antal is a Győr eleste és visszavétele című munkájában, ám ő a BÉL Mátyás féle kiadást idézi a 72-73. oldalakon, utal rá továbbá a 134. lapon. MOHL Adolf: Győr elestének és visszavételének irodalma Győr, 1935. Győregyházmegyei ny. 31.1. A bibliográfia a 115. és a 133. tétel alatt említi a BOCATIUS-művet. Az Új magyar irodalmi lexikon, Bp., 1994. Akadémiai K. az első kötet 240-241. oldalam beszél a szerzőről és ad bő irodalomjegyzéket. "Bocatius a koszorús költő 1 ' címmel az Új Magyarország c. lap 1996. május 25-i számában olvashatunk megemlékezést. A te]jes magyarra fordított szöveg közreadása előtt jegyezzük meg, hogy a mű fordítását megvásárolta a Győr Városi Levéltár az elhunyt özvegyétől, aki 1996. június 20-i levelében beleegyezését adta a fordítás közléséhez. A GERÉB levelében szereplő ígért jelzó' arra enged következtetni, hogy BAY Ferenc fölkérte a fordításra. GERÉB könyvtáros volt Budapesten 1946-tól és innen a kapcsolata a városi főlevéltárossal. BOCATIUS munkájának történelmi és irodalmi értékelésére közlésünk nem vállalkozik. Mónus Imre
