Szakolczai Attila: A Győri Vagongyár Munkástanácsa. Dokumentumok - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 29/2006 (Győr, 2007)

A győri vagongyár munkástanácsa

tettel még a munka felvétele mellett döntött) végül a Budapestről kapott hírek alapján csatlakozott az országos sztrájkhoz.

32 A megbeszélés során győzött Szigethy álláspontja, ezért hirdették meg a megyében október 29ére a munka felvételét, még az iskolákban is.

33 Hétfőn reggel a vagongyárban mégsem kezdődött meg a munka. A (fizetésnap következtében) szinte teljes számban megjelent dolgozókat részint a munkástanács újraválasztása, részint a különböző (gazdasági és szakszervezeti) funkcionáriusok és az ávó besúgóinak tartottak ellen emelt vádak, valamint a Budapesten folyó harcokról érkező hírek foglalkoztatták. Hiába szólította fel termelésre őket több alkalommal a munkástanács, a felhívásoknak nem lett foganatjuk. Végül a sztrájk kérdésében a dolgozók álláspontja győzött: október 30-án - miután a Budapesten járt küldöttek beszámoltak arról, hogy a fővárosban sem dolgoznak - a munkástanács is elhatározta a részleges sztrájkot. A határozat értelmében termelőmunkát nem végeztek, ugyanakkor a munkástanács felszólította a dolgozókat, hogy „a téli felkészüléshez szükséges munkát végezzék el".

34 Miután a vagongyárban értesültek arról, hogy Nagy Imre november 1 -jén bejelentette Magyarország függetlenségét és kilépését a Varsói Szerződésből (amiről a munkástanács tájékoztató szolgálata azonnal tájékoztatta a dolgozókat

35

), november 2-i ülésén a munkástanács elrendelte a munka felvételét. Ez alól egyedül a Szovjetunió részére lekötött áruk gyártása jelentett kivételt, ezt mindaddig szüneteltetni kívánták, amíg a szovjet csapatok el nem hagyják az ország területét. A munkástanács mindvégig együttműködött a Győri Nemzeti Tanáccsal. Utóbbi küldöttei részt vettek a munkástanács egyes ülésein, így az október 29-in, amikor a munkástanács kijelölte küldötteit a nemzeti tanácsba. Mivel a hét főt még az ülésen megválasztották, a munkástanács határozatával értelemszerűen egyetértettek a nemzeti tanács küldöttei. A munkásküldöttek között volt Polócz Jenő, az igazgatói tanács tagja, valamint a gyári fegyveres őrség parancsnoka, László. Polócz beválasztása azt mutatja, hogy a munkástanács vezető testülete is képviseltetni akarta magát a nemzeti tanácsban, míg beválasztását az indokolhatta, hogy Győrött nem állt fel külön nemzetőrség (noha annak létrehozására több kísérlet is történt), hanem a közrend fenntartásában a rendőrséget és a honvédséget a gyári őrségek voltak hivatottak segíteni. A munkástanácsot meghívták a dunán- Lásd kötetünkben a Győr-Sopron Megyei Hírlap 1956. október 28-i, A vagongyári, hajtómügyári és a csavargyári munkásság szolidaritást vállal Budapest népével című írását a 61. oldalon. 33 Szakolczai Attila: Győr-Sopron megye. In A vidék forradalma, 1956.11. Szerk. Szakolczai Attila. Budapest, 2006, 1956-os Intézet-Budapest Főváros Levéltára, 177-178. o. 34 Lásd kötetünkben a munkástanács 1956. október 30-i, 7. sz. közleményét a 75. oldalon. 35 Lásd kötetünkben a munkástanács tájékoztató szolgálatának 1956. november 2-i jelentését a 85. oldalon.