Szakolczai Attila: A Győri Vagongyár Munkástanácsa. Dokumentumok - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 29/2006 (Győr, 2007)
A győri vagongyár munkástanácsa
a kilakoltatási kísérletnek. A városi tanácsra delegált Varga Sándor javaslatára a munkástanács hozzájárult a gyári őrség igénybevételéhez, és teherautókat is biztosítottak a kilakoltatáshoz (de ez az akció is eredménytelen maradt.) A lakáskérdéssel kapcsolatban derült fény arra, hogy a megyei és a városi bíróság azért (is) szünetelteti működését, mert a korábban megválasztott ülnökök nem akarnak részt venni a tárgyalásokon. A vagongyári munkástanács elrendelte új ülnökök megválasztását (igaz, a majdani politikai büntetőeljárások során már nem ők vesznek részt a tárgyalásokon). Speciálisan győri (nyugat-magyarországi) probléma volta menekült-kérdés. A határon feltartóztatottakat vagy az Ausztriából visszatérteket a volt pénzügyi palotában fölállított vöröskeresztes szálláson helyezték el, ahol hamarosan borzasztó állapotok alakultak ki. Nem volt elegendő élelem, gyógyszer, ennyi ember befogadására nem volt alkalmas az épület vízvezetékrendszere. A munkásküldöttek javaslatára a városi tanács rendszeresen ellenőrizte a pénzügyi palotát, gyógyszert, segélyt igényelt az épületet kezelő Belügyminisztériumtól, és ide irányították át a beérkező segélyek egy részét is, a vagongyár pedig önként jelentkezőket toborzott annak érdekében, hogy a szálláson fenn tudják tartani a rendet. Hatalmi helyzetüket ugyanakkor a munkások nem kívánták jogosulatlan előnyök megszerzésére fölhasználni. Mindvégig hangoztatták, hogy a munkásság képviselői mellett a parasztság küldötteinek is be kell kerülniük a megyei és a városi végrehajtó bizottságokba (erre azonban csak a községekben került sor). Fölmerült, hogy a munkásság ellátását az üzemen belül biztosítsák, de arra való tekintettel, hogy ez veszélyeztetné a város ellátását, visszavonták a javaslatot. A vagongyári munkástanács ugyanakkor a budapesti (lágymányosi) dohánygyárral kötött megállapodás révén biztosította, hogy dolgozói az üzemben hozzájuthattak olcsó cigarettához. A vagongyári munkástanács utolsó nagy, látványos összecsapására a megyei pártbizottsággal december 14-én került sor a vagongyárban tartott közös megbeszélésen, amelyen részt vett a szovjet parancsnokság képviselője is. 92 Ezen már a november 18-án Győrbe érkezett Lombos Ferenc vezette a párt részéről a tárgyalást (aki kiemelése előtt a vagongyárban dolgozott). A rendelkezésre álló források alapján úgy tűnik, ez volt az utolsó alkalom, amikor a pártbizottság kísérletet tett arra, hogy a munkástanácsot békés eszközökkel vegye rá politikájának támogatására. Lombos abban bízott, hogy a statárium kihirdetése, a területi munkástanácsok törvényen kívül helyezése, a gyülekezési tilalom elrendelése, az internálótáborok megnyitása, a gyári őrségek lefegyverzése után a munkástanács rávehető lesz a párt - továbbra is reformokkal kecsegtető - politikájának támogatá" Lásd kötetünkben Maros József 1956. december 14-i naplóbejegyzését a 341 oldalon, valamint a Kisalföld 1956. december 16-i tudósítását a 345. oldalon.
