Szakolczai Attila: A Győri Vagongyár Munkástanácsa. Dokumentumok - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 29/2006 (Győr, 2007)
A győri vagongyár munkástanácsa
sára. Ennek érdekében komoly gesztusokra is hajlandó volt, ígéretet tett a munkástanács további működésének biztosítására, és elismerte, hogy a párt részéről hiba volt a munkástanács vezetői ellen a 48 órás sztrájk idején indított kampány (vagyis elismerte, hogy a párt állt a rágalmazó röpcédulák mögött). Lombosnak azonban csalódnia kellett. A munkástanács vezetői, valamint az őket támogató Kéri József nem voltak hajlandóak statisztálni a párt kizárólagos hatalmának visszaállításához. A munkások szószólói ragaszkodtak a munkástanács politikai szerepvállalásához, a többpártrendszerhez és szabad választások tartásához, így szó sem lehetett a párt kizárólagos politikai vezető szerepének elismeréséről. Varga Sándor azt hangsúlyozta, hogy a kormánnyal szemben a munkástanácsok a munkások akaratának igazi kifejezői és képviselői, így őket illeti a hatalom a nép bizalmát elnyerni képtelen párttal szemben. A felszólalók, ragaszkodva a véleménynyilvánítás demokratikus jogához, élesen bírálták a törvénytelennek tekintett kormány minden fontosabb nyílt intézkedését (leginkább a területi munkástanácsok feloszlatását és a statárium bevezetését), valamint azt, hogy illegálisan, törvénytelenül önálló, titkos hadsereget hozott létre ávósokból és a munkások által elzavart funkcionáriusokból. A legélesebb, elméleti megalapozású bírálattal Kéri József megyei ügyész illette a párt helyi és országos vezetőségét. Kéri ismét kifejtette, hogy a párt október előtt elszakadt a tömegektől, öncélú, elnyomó szerv lett, így az október 23-án a forradalom által elsöpört rendszer nem volt szocializmus. A szocialista Magyarország megteremtése előtt éppen a forradalom nyitotta meg a kaput, és minden törekvés, amely a forradalom céljai vagy intézményei ellen irányul, egyben szocializmusellenes, mert jobbra tolja a közhangulatot. Az álláspontok megmerevedtek. Mindkét oldal magát tartotta a - nemzet akaratával összhangban lévőnek tudott - szocializmus építése legfőbb biztosítékának, a párt a hatalmi erőviszonyok, a munkástanács pedig a munkásság támogatásának tudatában. Együttműködésre, közös nyilatkozat kiadására így nem volt lehetőség. Másnap új szakasz kezdődött a győri forradalom történetében: a politikai küzdelmet felváltotta a pufajkás leszámolás. Ennek első áldozata Fekete József lett. A hatalom jól választotta ki a személyt és a napot is. Azért esett Feketére a választás, mert az ő letartóztatása tűnt a legalkalmasabb eszköznek a vagongyári munkástanács, és azon keresztül a győri forradalom ellenállásának megtörésére. Az ő letartóztatásán keresztül lehetett megmutatni, hogy a megyei ügyésznek, a megyei rendőrkapitány helyettesének és a városi kapitányság vezetőjének, a honvéd karhatalom parancsnokának, a megyei és a városi tanács végrehajtó bizottságának a támogatása sem garantálja többé a munkástanács vezetőinek sérthetetlenségét. Fekete letartóztatásán keresztül lehetett megmutatni, hogy van már egy tőlük független, náluk erősebb, új hatalmi
