Szakolczai Attila: A Győri Vagongyár Munkástanácsa. Dokumentumok - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 29/2006 (Győr, 2007)

A győri vagongyár munkástanácsa

tést tett ismeretlen tettesek ellen rágalmazás vádjával, hangsúlyozva, hogy az a munka ismételt leállásának veszélyét vetíti előre.

90 A munkástanács felhívását eljuttatta a megyei pártbizottságnak, kérve, hogy álljanak mellé a rágalmazók elítélésében, ezzel bizonyítsák, hogy alaptalanok azok a híresztelések, amelyek szerint az akció mögött a megyei pártbizottság áll. A munkástanács támogatta a Hazánk további megjelenésére irányuló erőfeszítéseket, egyben - mérséklendő a Kisalföld tájékoztatási monopóliumátarról határozott, hogy a Rábacimű üzemi lap a jövőben kéthetenként jelenjen meg. A vagongyár munkástanácsát az sem menthette meg az elszürküléstől, a csendes kimúlástól, hogy a politikai követelésekért folytatott küzdelem mellett a maga eszközeivel számos területen segítette a mindennapi konszolidációt, valamint a tanácsokba delegált munkásküldöttek révén támogatta a helyi közigazgatás működését. Kapcsolataik révén segítették Győr energiával való ellátását, az ő közreműködésükkel sikerült enyhíteni a nyomasztó szénhiányon a Brennberg-bányai lelőhely újbóli megnyitásával. A téli tüzelő biztosítása érdekében a tatabányai munkástanáccsal való egyeztetés után önkéntes bányászokat toboroztak, és sikerült elérni azt is, hogy az önkéntesek a többi bányásszal teljesen egyenrangú feltételek mellett (illetményszén, szabadnapok, ellátás stb.) vehették fel a munkát. A felvásárlási láz nyomán emelkedni kezdő piaci árak elszabadulását ugyancsak a munkásküldöttek akadályozták meg, akik először megpróbálták maximálni az árakat, majd amikor ez az áruk eltűnését (illetve a feketepiacon való megjelenését) eredményezte, felszabadították a kiskereskedelmet, kikapcsolták a korábban monopóliumot élvező Mezőkert, és a tanács határozatban biztosította, hogy a kiskereskedelmi vállalatok szabadon hozhatnak fel árut és árulhatnak a piacon, hogy a vállalatok is közvetlenül vásárolhassanak a termelöktől. A piac felszabadítása, a relatív árubőség önmagában is akadályozta az árak felhajtását, ezt erősítendő, a sajtóban, rádióban közzé is tették a javasolt árakat, és a piacokat munkásokból szervezett társadalmi bizottságok rendszeresen ellenőrizték. Ezzel a helyzet megoldásán túl olyan reform született, amely egybecsengett a forradalmi követelésekkel: a központi irányítással szemben a helyi kezdeményezéseket erősítették.

91 A vagongyári munkástanács részt vállalt az egyre neuralgikusabb győri lakáshelyzet megoldásában. Hiába vezényelték ki a Bástya utcában épülő házakba beköltözöttek ellen a karhatalmat, a lakók szervezetten álltak ellen Lásd kötetünkben Kéri József 1956. december 13-án ismeretlen tettes ellen tett feljelentését a 339. oldalon. Szakolczai Attila: Győr-Sopron megye. In A vidék forradalma, 1956. II. Szerk. Szakolczai Attila. Budapest, 2006, 1956-os Intézet-Budapest Főváros Levéltára, 203. o.