Szakolczai Attila: A Győri Vagongyár Munkástanácsa. Dokumentumok - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 29/2006 (Győr, 2007)

Adatok a megtorláshoz

a budapesti munkástanács határozata mellé. Időközben egyre másra érkeztek a személyes és telefon megkeresések Győr összes üzemeiből az iránt érdeklődve, hogy a vagongyár a sztrájkkal kapcsolatban milyen álláspontot foglal el. Valamennyien rendkívül[i] örömmel vették a vagongyár munkástanácsának állásfoglalását. A sztrájkkal kapcsolatos győri határozat értelmében víz, gáz és villany ellátás, valamint orvosi ellátás kivételével minden más szolgáltatás és munka 48 órán át szünetel. Intézkedés történt arra, hogy a sztrájktól függetlenül az első napon reggel 7-9 óráig a már sütés alatt lévő kenyerek, valamint csecsemőtej kiosztása megtörténjen. A határozat után a munkástanács félbeszakította ülését, hogy a dolgozókat a tanácstagok a határozatról személyesen tájékoztathassák. Délben 12 órakor a tanács ismét összeült, és ez délután fél 4 óráig tartott. A munkástanács már korábban elhatározta, hogy karácsony mindkét napját ünnepnappá nyilvánítja, és a közbeeső egy hétköznapot fizetés nélküli szabadságként nyilvánítja munkaszüneti nappá. Ugyanakkor most elhatározta, hogy a nagycsaládos dolgozók megsegítésére 75 000 Ft-ot fog szétosztani, 5000 forintot pedig a városi szegények részére utal a városi tanácshoz. Ezen az ülésen két óra felé megjelent a város orosz katonai parancsnoka, egy orosz ezredes, valamint egy alezredes, megfelelő tolmács kísérettel. Azt szerette volna hallani, hogy mivel indokoljuk a sztrájkkal kapcsolatos elhatározásunkat. Ezután közel kétórás ismertető vita folyt le, melynek során átadtuk egy példányban a budapesti munkástanács memorandumát tanulmányozás végett. A munkástanács elnöke röviden ismertette, hogy a 48 órás sztrájkra azért került sor, mert a Kádár-kormány semmibe sem veszi a munkásokat és munkástanácsokat, semmibe vevő magatartást tanúsít velük szemben. Kihangsúlyozta, hogy nem bizonytalan ideig tartó sztrájkról, hanem meghatározott 48 órás sztrájkról van szó, és erre azért volt szükség, hogy a nép megmutassa, milyen egységesen sorakozik fel az általa megválasztott munkástanácsok mögött, és mennyire teljes mértékben megbízik ezekben a munkástanácsokban, és mennyire elítéli a Kádár-féle klikket, népellenes magatartásáért. Az ismertetés után az orosz parancsnok megkérdezte: Tehát a vagongyár munkástanácsa nem ismeri el a Kádár-kormányt? A felelet határozott, egyöntetű nem volt. A munkástanácstagok részéről különböző felszólalások kifejtették, hogy Kádár körül számos[an] azok a személyek vannak, akikhez a népnek