Szakolczai Attila: A Győri Vagongyár Munkástanácsa. Dokumentumok - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 29/2006 (Győr, 2007)
Adatok a megtorláshoz
semmi bizalma, és akiknek távozását már a forradalom első napjaiban követelte, azonban az mind a mai napig nem történt meg. Azért nem lehet bizalommal a nép a Kádár-féle kormány iránt, hiszen a régi rákosista és Rákosi-rendszert kiszolgáló kompromittált személyekre, és nem a népre támaszkodik. Az egyik felszólaló megkérdezte az orosz parancsnoktól: Vajon szerinte milyen munkásvezér az, aki nyíltan ki is jelenti, hogy lövetni akar a bányászokra? Más felszólalók kifejtették, hogy a Kossuth rádió állandóan hazudik. Az orosz parancsnok szerint a Kossuth rádió igazat mond, és utalt az újjáalakult párt és kormány most kinyilvánított programjára. Szerinte Kádár őszinte, és ő nem sztrájkot akar, hanem munkát. Nyilvánvaló, hogy a néptömegek sem akarnak sztrájkot, de a Kádár-kormány viselkedése rákényszeríti a tömegeket erre a lépésre. Az egyik felszólaló kifejtette, hogy mi győriek voltunk az elsők, akik felvettük a munkát. Ennek ellenére azonban semmiféle megértést a kormány részéről nem tapasztaltunk. Egymás után múlnak a hetek, és az első ígérgetésekből mind a mai napig semmi sem valósult meg. Ezzel a sztrájkkal ki akarjuk fejezni az egész dolgozó magyar nép egységét. Kifejezésre akarjuk juttatni, hogy nélkülünk semmilyen kormány nem működhet. A szovjet parancsnok közölte, hogy ők pedig csak a Kádár-kormányt támogatják, más kormányt nem ismernek [el], és nem fognak támogatni. Szerinte Magyarországon most tulajdonképpen két hatalom van, és a központi budapesti munkástanács mint kormány akar működni. Vadas fm. erre kifejtette, hogy itt van pl. az ő esete. Ő az elmúlt hat hét alatt a legteljesebb mértékben kiállt a munkásság mellett, és ezért őt a munkások egyöntetűen a vállalat igazgatójának akarták megválasztani. Ő azonban kijelentette, hogy az igazgatói megbízást semmi szín alatt nem vállalja, ő nem azért állt ki a nép mellett, hogy igazgató legyen. Ő továbbra is elvégzi a munkáját azon a poszton, ahol eddig is dolgozott. Közölte a szovjet alezredessel, hogy a jelenlevő nagy-budapesti munkástanácstagjai közül 122 egyik sem akar éppen úgy miniszter lenni, mint ahogy ő sem akar igazgató lenni munkája jutalmául. Teljesen alaptalan tehát az a megállapítás, miszerint a budapesti munkástanács kormányosdit akarna játszani. 123 A szovjet parancsnok ismét azt hajtogatta, hogy miért nincs részünkről bizalom, miért hallgatunk provokációs hangokra. Az egyik felszólaló megkér122 Semmi más nyoma nincs annak, hogy a KMT képviseletében valaki jelen lett volna a vagongyári munkástanács 1956. december 10-i ülésén, noha tény, hogy az elhatározott sztrájkról több települést személyesen értesítettek. 123 Ha a KMT tagjai nem is akartak miniszterek lenni, a testület valóban egyfajta ellenkormányként működött.
