Szakolczai Attila: A Győri Vagongyár Munkástanácsa. Dokumentumok - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 29/2006 (Győr, 2007)
Adatok a megtorláshoz
páncélosalakulatokból álló kordonnal volt körülvéve, és senkit sem engedtek be. Az ott lévő munkásküldöttek közölték, hogy számítottak arra, hogy Kádárok nem engedik meg a munkástanácsi gyűlést, ezért második számú helyiségnek az Építők Rózsa Ferenc Kultúrotthonát jelölték meg. Küldötteink tehát odamentek, azonban odaérkezésük időpontjában már ott is megalakult a kordon, és oda sem lehetett bemenni. Itt is munkásküldöttek közölték, hogy menjenek rögtön tovább az Akácfa utcába, a budapesti villamostvasút] székház[á]ba, mert harmadik helyként ezt az épületet jelölték meg a gyűlés színhelyéül. Ez az épület egyben a budapesti [munkástanács székháza is. Figyelmeztetés alapján nem mentek a székházig, hanem egy-két utcával előbb leálltak, és gyalog közelítették meg az épületet. Érkezésük időpontjában érkeztek meg a rendőrök és a magyar honvédek, és itt is kordont vontak. Ebbe az épületbe se lehetett tehát bemenni. Az épületbe csak azokat engedték be, akik a budapesti [munkástanács tagjai voltak, és ilyen megbízólevéllel rendelkeztek. Vidékieket nem engedtek be. A Kádárcsoport tehát mindenképpen igyekezett megakadályozni egy országos tanácskozás létrejöttét. A kordon kötelékében sok civilfruhás] rendőr is volt. Sikerült azonban érintkezésbe lépni budapesti [munkásjtanácstagokkal, akik négy vagongyári munkástanácstagot, köztük Vadas főmérnököt úgy csempészték be az épületbe, hogy budapesti munkástanácstagok igazolványait kihozták, és ezekkel tudtak behatolni az épületbe. Ugyanígy bejutottak a különböző bányászküldöttek is a terembe. Körülbelül ötven tanácstag jött így össze, köztük úgyszólván minden bányászattól egy-egy küldött. Budapest minden kerületét egy-egy küldött képviselte. így egy-egy küldött 2-3000 embert képviselt. A vagongyári küldöttek délelőtt tíz órakor kapcsolódtak be a tárgyalásba. Kiderült, hogy a budapesti munkástanács már hetek óta próbál tárgyalni Kádárral, azonban, mint ők mondták, szinte bohócot csinálnak belőlük. 16 Kádárral egy ízben beszéltek, ő bele is egyezett volna több követelésbe, azonban, mint mondta, nincs módjában semmit sem aláírni. Münnich és Dobi csak népmesékkel traktálják őket. Nem nagyon érdekli őket, hogy a dolgozók sztrájkolnak. Vállvonogatva veszik tudomásul. A küldöttek felszólalásaiból azonban kitűnik, hogy NagyBudapest 2,5 millió emberét annál inkább érdekli, mert a nyomor mind nyomasztóbb kezd lenni. 16 Túlzás, hiszen a KMT csak 1956. november 13-án, alig egy héttel az Országos Munkástanács értekezlete előtt alakult meg.
