Szakolczai Attila: A Győri Vagongyár Munkástanácsa. Dokumentumok - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 29/2006 (Győr, 2007)

A győri vagongyár munkástanácsa

tanácsot, hogy azon keresztül biztosítsák a munkásság hatalmát, megvédjék és érvényesítsék érdekeit. A vagongyári munkástanács megalakulásakor legitim volt a pártállam szempontjából (hiszen az MDP KV felhívása alapján, a munkáshatalom megerősítése érdekében jött létre), de legitimálta a forradalom is, hiszen a megmozdulásban részt vevő dolgozók hozták létre azzal a céllal, hogy érvényt szerezzen az országszerte megfogalmazott programokkal lényegileg azonos követeléseiknek. A munkástanács összetétele megalakulását követően lényegében nem változott. Októberben ugyan a dolgozók egy része bírálta a tanács visszafogottságát, az eltávolítani akart funkcionáriusok és a rendszer más haszonélvezői kivizsgálásának lassúságát, de a választott vezetők mindvégig bírták a dolgozók nagy többségének bizalmát. A kádárista MSZMP helyi vezetői november 4-e után több alkalommal méltatták a munkástanács érdemeit, hangsúlyozták annak törvényességét, együttműködési szándékukat, elhatárolódtak az október 23-án megdöntött rendszertől,

6 így a vezetők közül senki sem látta szükségesnek elhagyni az országot. Elvétve előfordult ugyan, hogy őrizetbe vettek egyes munkástanácstagokat, az ilyen esetektől azonban mindig elhatárolódott a helyi pártvezetés, azokért nem vállalt felelősséget, sőt együttműködött a munkástanácstagokkal társaik kiszabadítása érdekében. Ezeket az eseteket a munkástanács teljességgel illegálisnak, a kormány rendelete ellenére működő ávósok önkényes akcióinak tartotta, személyükben nem érezték fenyegetve magukat. A munkástanácstagok elleni támadást késleltette az is, hogy a munkástanács mindvégig viszonylag mérsékelt politikát folytatott, célja nem a rendszer megdöntése, hanem annak érdemi reformja, a hirdetett eszmék valóra váltása, a munkás-önigazgatás megvalósítása, illetve a munkásság politikai képviseletének biztosítása volt. A Kádár-kormány - saját párt és fegyveres erő híján - december elejéig Budapesten is kerülni igyekezett a konfrontációt a munkástanácsokkal, ez fokozottan így volt Győrött. A pártvezetés Győrött is tárgyalni kényszerült a munkások képviselőivel, sőt nem tudta megakadályozni azt sem, hogy a munkástanácsok jelentős pozíciókat szerezzenek a helyi közigazgatásban. A rákosista múlttól elhatárolódni kényszerülő, a szocialista rendszer reformját ígérő pártbizottság azt hangoztatta, hogy alapvető nézetazonosság áll fenn közte és a munkástanács között: mindkettő a munkáshatalom megvalósítását hirdeti, egyaránt elhatárolódva a rákosista és a horthysta restaurációtól. De míg a pártvezetés ezen a párt vezető hatalmának visszaállítását, a munkástanács a munkások rajta keresztül megvalósuló hatalmát értette. 6 Lásd kötetünkben Sárosi János felszólalását a vagongyári munkástanács 1956. november 5-i ülésén a 95. oldalon, valamint a Kisalföld 1956. november 13-i, Amiről egy hangszalag beszél című írását a 150. oldalon.