Szakolczai Attila: A Győri Vagongyár Munkástanácsa. Dokumentumok - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 29/2006 (Győr, 2007)
A győri vagongyár munkástanácsa
kástanács megalakításának előkészítése egy időben zajlott az október 26-i tömegtüntetéssel, a megyei főosztály elfoglalásával, így abban zömmel a legkevésbé radikális dolgozók, köztük a rendszer kedvezményezettjei vettek részt: a párt- és szakszervezeti funkcionáriusok mellett a gyáregységek, üzemek vezetői, valamint a megyei lapban munkatársaik nevében addig is nyilvános megszólalási lehetőséghez juttatott párttagok. 4 Az előkészítő bizottságba 5 így bejutottak olyan káderek, akiket a munkástanácsba nem választottak be, de bekerültek többen a majdan legaktívabb tagok közül is. Már ekkor tagja lett a bizottságnak Vadas József főmérnök, aki mindvégig meghatározó szerepet játszott, és aki az első héten lényegében a munkástanács elnöke volt. Bekerült a november végén a végleges munkástanács elnökévé választott Polócz Jenő lakatos, valamint Sebők László fődiszpécser, aki november második felében a KMT-hez delegált összekötője lett a vagongyári munkástanácsnak, vagyis olyan tagokat (is) választottak az előkészítő bizottságba, akik valóban élvezték dolgozótársaik bizalmát. Október 27-én, majd 29-én a dolgozók nagy többségének jelenlétében választották meg a munkástanács tagjait. Ekkor került be a testületbe a később meghatározó szerepet játszó tagok közül Fekete József, László, Németh László, Tímár Ottó, Varga Sándor stb., miközben kiszavaztak néhány funkcionáriust. Október 29-én délelőtt (amikor a fizetés miatt szinte mindegyik dolgozó bent volt a gyárban) üzemrészenként tartott titkos szavazással megerősítették tisztségükben a munkástanács tagjait. Elvétve fordult csak elő, hogy valakitől, akit 27-én még a tanács tagjává választottak, megvonták a bizalmat, és helyére új tagot delegáltak. A pártállam intézményeinek (MDP KVés SZOT) a felhívása egy ponton találkozott a munkások szándékával. A párt - bízva abban, hogy a munkások támogatják a munkásosztály kommunista pártját - a munkáshatalommal azonosnak tudott párthatalmat megvédeni képes munkásszervezet létrehozását sürgette. A magát a munkásság legfőbb érdekvédelmi szervezetének tudó SZOT saját befolyásának megőrzése érdekében tette ugyanezt. A munkások pedig éltek a lehetőséggel, és megalakították a munkás4 Győr-Sopron Megye Győri Levéltára (a továbbiakban GYSML), Győri Megyei Bíróság (a továbbiakban GYMB.), Nb. 5/1958. Vadas József és társa pere (a továbbiakban Vadas József...), Varga Sándor, Baráth Endre és Szaló Lajos tanúvallomása az elsőfokú tárgyaláson, 1958. május 26.; GYSML, GYMB., B. 354/1957. Türinger József és társainak pere (a továbbiakban Türinger József...), Türinger József jkv., 1957. július 19. 5 A munkástanács megalakításának előkészítéséről és magáról a választásról nem került elő eredeti dokumentum. A sajtóban megjelent híradások alapján nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy október 26-án délután munkástanácsot vagy a munkástanács megválasztását előkészítő bizottságot alakítottak-e. Tekintettel azonban arra, hogy csak alig néhány száz fő tartózkodott bent a gyárban, és vett részt az előkészületben, valószínű, hogy ekkor csak előkészítő bizottság alakult.
