Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 28/2006 (Győr, 2006)

GYŐR MÚLTJA - Bana József:A jobboldali szervezetek története Győr megyében (1933-1935)

védelmükbe vették mozgalmunkat."... „A vidék már tántoríthatatlanul áll mögöt­tünk, a városi lakosság körében azonban vannak még, akik azt mondják, hogy minden fenntartás nélkül csatlakoznának hozzánk, csak egy aggályuk van, már annyiszor csalódtak, nem fognak-e csalódni megint. Hát innen, vezérünk jelenlétében üzenem nektek azt, hogy ebben a mozga­lomban csalódni nem fogtok." Gróf Festetics Sándor beszédéből pedig a következő gondolatokat emelném ki: „Azelőtt ez a mozgalom nem volt egyéb, mint egypár horogkeresztes majomem­bernek német utánzása, most minden ízében magyar mozgalommá vált nem­csak külső jeleiben, hanem belső szellemi tartalmában és nemcsak nemzeti moz­galom lett, hanem törvényes mozgalom is lett, megszűnt verekedő és ablakbeverő mozgalom lenni, amely csak szégyent hoz mindenkire. A mi elveinknek olyan nagy a súlyuk, hogy azok lassanként maguktól is győzelemre kell, hogy vigyék ezt a mozgalmat, és nincsen semmi szükség arra, hogy letérjünk a törvényes rendnek a mezejéről." }y Azt is mondják mirólunk, hogy mi új vallást akarunk alapítani. Éppen erre itt Győrben a győri püspök városában, külön ki akarok térni, mert ez csak nevet­séges. Mi nem a túlvilági élettel akarunk foglalkozni, hanem mi ennek a világnak az ügyeivel kívánunk foglalkozni, mi nem a vallással foglalkozunk, hanem a ke­nyérrel. Mi tiszteljük és becsüljük a keresztény felekezeteket, és ha nem volna ke­resztény vallás, akkor komponálnánk azt, mert annyira meg vagyunk győződve arról, hogy az emberiségnek arra szüksége van."... „itt nem erkölcsi támogatás kell, hanem az kell, hogy bátran és elszántan kiálljunk a porondra, és szembenéz­zünk büszkén és öntudatosan a mi ellenségeinkkel. Ezt mondtam én itt Győrben is a törvényhatósági választások előtt. Nincs nekem kifogásom ellene, ha a keresz­tények, bármilyen táborba tartanak is, erre a választásra összefognak, de ha ezt megcsinálják, akkor ne burkoltan csinálják meg, hanem nyíltan mondják meg az összefogás célját, nyíltan mondják meg, hogy ebből a Győrből egy keresztény vá­rost akarunk teremteni (éljen, éljen) és ki akarjuk söpörni a városházáról mind­azt, amely nem foglalhat helyet a nemzetiszocialista pártközösségben sem. És látják, hogy a nyíltság és határozottság eredményre is vezethet. Ezen az úton ha­ladunk továbbra is. Ennek a mozgalomnak nem erkölcsi támogatókra van szük­sége, hanem szerzetesekre van szüksége, akik lemondanak a világ örömeiről, mint Kapisztrán János és Savonarola, és egész erejüket ennek a mozgalomnak a szol­gálatába állítják. És ezek álljanak össze és lobogjanak a zászlók, és peregjenek a dobok, és harsogjanak a kürtök, és szuronyt szegezve előre a győzelemre!" A gyűlésen még felszólalt Csányi Antal is, ő tartotta záróbeszédet, a sza­badságról filozofált, de semmi lényegeset nem mondott. 47 Az 1934-es évben 1933-hoz viszonyítva mindenképpen hanyatlás állapítha­tó meg. Számos vidéki szervezet sorvadt el, a népgyűléseket, újságokat betiltot­ták. Az 1933-as lendület megtört, a bel- és külpolitikai helyzet sem kedvezett a mozgalomnak. A hanyatlást az 1935-ös országgyűlési képviselő-választásra ké­szülődés átmenetileg megállította, sőt a választások idején ideiglenesen fellen­dülés tapasztalható. GY-M-S M. L. Tósziget-csilizközi Járás Főszolgabírói bizalmas iratok ad. 4/1934.

Next

/
Thumbnails
Contents