Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 28/2006 (Győr, 2006)

GYŐR MÚLTJA - Bana József:A jobboldali szervezetek története Győr megyében (1933-1935)

nagyobb baja, hogy a jövedelmek nincsenek maximálva. Ezt követően Varga József a magyar nemzeti szocialisták programjának 25 pontját ismertette: szerinte ők voltak a világ fennállása óta az elsők, akik a nőket vissza akarják adni a hivatásuknak. A nőnek nem az a hivatása, hogy a munkapad mellett elsorvadjon, hanem az anyaság és gyermekek felnevelése. Végül Ertl István a zsidó tőke ellen beszélt, mely nem termel, hanem sorvaszt. Szerinte ez az oka a nagy munkanélküliségnek. Majd kifogásolta, hogy a gyárvárosi kerületben ilyen kevesen jelentek meg, pedig a kimutatásuk szerint 120 tagja van a szervezetnek. Figyelmeztette a jelenlévőket, hogy a tisztikarnak dolgoznia kell, nem pedig az elnyert tisztséggel hencegni és semmit sem csinálni. Meg van arról győződve, hogyha minden tag csak 1 tagot szervez be, és ezen újonnan belépett tagok szintén egyet, úgy a párt győzelme nem maradhat el.

23 Újvárosban július 22-én 60 fő részvételével volt tagértekezlet, amelyet Csöndes Kálmán nyitott meg. A horogkeresztes mozgalmat dicsőítette és annak terjedéséről beszélt. Györkös István beszédének tartalma: csodálkozását fejezte ki, hogy ezen a gyűlésen sokkal kevesebben vannak jelen, mint a múlt gyűlésen. Figyelmeztette az újvárosiakat, hogy ha sok évtized folyamán a szociáldemokraták táborában harcoltak, akik nemzetköziek voltak, akkor most még inkább meg kell érteniük a horogkeresztes eszméket, mert ezek az eszmék nem nemzetköziek, hanem nemzetiek, a nemzetköziséget minden tekintetben ki akarjuk küszöbölni és nemzeti lapon akarunk dolgozni. Majd így folytatta:„Mozgalmunk magyar és nemzeti. Kötelessége tehát mindenkinek a mi szervezetünkbe tömörülni, mert ily módon dönthetjük meg a nemzetköziséget.'

rM Röviddel ezután, július 26-án Nádorvárosban tartottak értekezletet, melyen 20 férfi és 5 nő vett részt. Napszámosok, munkások, kisiparosok s a nő hozzátartozóik közül öten. Ezen Benkő István visszatekintett a szociáldemokrácia, keresztényszocializmus és kommunizmus történetére. Abszurdnak minősíti, hogy egyeseknek akkora jövedelmük van, amennyit ezer ember verejtékes munkával sem tud megkeresni. Dr. Hauer József ügyvéd kérte, hogy a következő értekezletre mindenki hozzon el legalább egy új tagot. Csányi Antal az utcafőnökök kijelölését látta szükségesnek, akiknek az lesz a feladatuk, hogy a rájuk bízott utcában lakó párttagokat nyilvántartásba vegyék, s gondoskodjanak arról, hogy az értekezletek idejéről kellő időben tudomást szerezzenek, s pontosan megjelenjenek. Kijelentette, hogy az általános titkos választói jog különben nem sokat ér, mert a választási rendszert akkor is úgy lehet megcsinálni, hogy az menjen be, akit akarnak.

25 Az újvárosi csoport július 29-én ismét értekezletet tartott, melyen 36 munkás, földműves és kisiparos vett részt, kb. egy óráig tartott. Csöndes Kálmán nyitotta meg az értekezletet, kevesellte a megjelenteket, s hangsúlyozta, hogy a pártnak nem papírkatonákra van szüksége, hanem ízig-vérig hazafiakra s dolgozni tudó és akaró emberekre. Önmagukra vessenek azok, akik távolmaradnak, s ezzel gyengítik a gyors és eredményes munkát. A magyar nemzetnek, ha élni akar, meg kell mozdulnia, különben elpusztul. Szerinte ütött az utolsó óra erre az összefogásra. Őt követte Benkő István, aki éles szavakkal ítélte el a győri Hosszú-híd vállalkozójának azt az embertelenségét, hogy 20 fillér órabért fizet a n GY-M-S M. L. Főispáni iratok 343/1933. 24 GY-M-S M. L. Főispáni iratok 352/1933. 25 GY-M-S M. L. Főispáni iratok 353/1933.