Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 28/2006 (Győr, 2006)

GYŐR MÚLTJA - Bana József:A jobboldali szervezetek története Győr megyében (1933-1935)

munkások egy részének. Csányi Antal hangoztatta a krisztusi erkölcs helyreállításának szükségességét, s harcot hirdetett az idegen faj által idepalántált erkölcstelen és erkölcsellenes dolgok (érzékiséget szolgáló öltözködés stb.) ellen, melyek csak azt a célt szolgálják, hogy a magyarság már gyermekkorban ezeknek rabjává válva gerinctelen, férfiatlan bábként alkalmas legyen ennek az idegen fajnak a céljaira. Ki fogjuk vívni - kiáltotta -, hogy ebben a gyönyörű, tejjel és mézzel folyó Kánaánban minden magyar ember megkapja azt a munkát, amelyből megélhet.

26 Fontos megjegyezni, hogy 1933 júliusa volt a horogkeresztes szervezkedések fénykora, ebben a hónapban tartották a legtöbb gyűlést, a vidéki szervezések is folytatódtak. Feltűnő azonban, hogy gyűlésről gyűlésre egyre kevesebb lett a hallgatók létszáma. Az 1933. július 18-i körjegyzői jelentés például megállapítja, hogy a bácsai mozgalomnak 250-300 tagja van, s úgyszólván a község több mint fele be van szervezve. A tagok között minden foglalkozási ág képviselve volt, de főleg munkások, melyeknek tekintélyes része a szociáldemokrata pártból lépett át. A volt szociáldemokrata tagok a volt vezetőikkel szemben bizalmatlanok lettek. A horogkeresztesek munkaalkalmakat és telepítés útján megoldandó földreformot ígértek. Helyi vezetőik Burján József ácssegéd és Szebik József hivatalszolga voltak. Börcsön összesen 20 fő volt beszervezve. A pinnyédi mozgalom vezetői Schwervizberger Béla és Schwervizberger Imre, és 50 főre rúgott a beszervezettek száma. A szervezést a fiatal munkások között tovább folytatják.

27 Júliusban a szervezés szempontjából a legjelentősebb vidéki mozgalmak a bácsai, győrasszonyfai, győrszentiváni és a rábapatonai. A gyárvárosi csoport augusztus 4-én tartott tagértekezletet, melyen 35-40 ember voltjelen, köztük 8 nő. Mindannyian Gyárváros munkásosztályához tartozók voltak. A rendőrségi jelentés szerint ugyanazok, akiket eddig a szociáldemokrata párt gyűlésein lehetett látni. A bejelentett előadók közül Ertl István, Györkös István és Csányi Aladár beszélt. Csányi Aladár előadásában megállapította, hogy nagyobb a nyomor az országban, mint valaha, és ezt a nemzetietlen zsidó nagytőke kapzsisága idézi elő. A gépeket nem azért állították üzembe, hogy ezek az ember munkáját megkönnyítsék és az életszínvonalat emeljék, hanem hogy velük az embert a munkából kiszorítsák. így növelve a munkanélküliek táborát, olcsóbb munkaerőt kapjanak és nagyobb hasznot vágjanak zsebre. A kartellek ellen nem veheti fel sikeresen a küzdelmet olyan párt, amelyik nemzetközi alapon áll, mert vezetőik éppen annak szolgálatában állnak, és nem azt csinálják, amit éppen tenni kellene, hanem amire utasítást kapnak. Szerinte az egyetlen segítség a jövedelmek állami maximálása lenne. A rendőrségi jelentés szerint a csekély számú hallgatóság nagy lelkesedéssel hallgatta az előadók szavait, és meglátszott magatartásukon, hogy közvetlenül, bizalommal ragaszkodnak „a tőlük értelmiségüknél és jobb vagyoni helyzetüknél különböző vezető embereikhez" - olvashatjuk az egykorú forrásban. A gyűlés egy órán keresztül tartott.

28 A révfalui csoport augusztus 5-én tartott tagértekezletet, amelyen 25 férfi és 3 nő vett részt, mind munkások, s az értekezlet 45 percig tartott. Rácz Márton előadó tisztességes munkát és munkabért, valamint feltétlen hazafiságot 2Í

' GY-M-SM. L. Főispáni iratok 361/1 933. 27 GY-M-S M. L. Tószigct-csilizközi Járás Főszolgabírói bizalmas iratok ad. 4/1934. 2H GY-M-S M. L. Főispáni iratok 373/1933.