Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 28/2006 (Győr, 2006)

GYŐR MÚLTJA - Bana József:A jobboldali szervezetek története Győr megyében (1933-1935)

Az 1933. július hó 8-án tartott révfalui gyűlésen (Bácsai úti Noveczki-vendéglő), azonban mindössze 20-an jelentek meg. Csányi Antal előadó szerint a gazdasági kényszer volt, ami kibontotta a horogkeresztes zászlót. Dr. Hauer József szerint a szociáldemokráciának a legnagyobb hibája a nemzetköziség és az osztályharc. A párt küzd a protekció és a korrupció ellen. Ugyanekkor a vallás fontosságát hangsúlyozta, mert valláserkölcsi alap nélkül államot felépíteni nem lehet. A párt céljai elérésére híveket kell szerezni, nem pedig beszervezni. Meggyőződése erős volt abban, hogy a legközelebbi választás alkalmával törvényes úton fog a hatalom a kezükbe kerülni.

19 Majd július 12-én Gyárvárosban a Lengyel-vendéglőben tartottak tagértekezletet. Az értekezleten 22 férfi (munkások és napszámosok) és 9 nő vett részt. Dr. Hauer József a szervezkedés fontosságát hangoztatta és utalt arra, hogy a párt programját mindenki ismeri, tehát fölöslegesnek tartja részletes ismertetését. Ezt követően Ertl István győri központi kiküldött a kapitalizmus túlkapásairól beszélt, melyeknek azt tulajdonítja, hogy a magyarság a lét és nemlét problémája elé került. A keresztény papságot a legteljesebb tiszteletéről biztosította, de a politikai életben való részvételüket éppúgy elítélte, mint azt a tényt, hogy ezerholdas papi birtokok zsidó bérlők kezén vannak. Az értekezlet azonban mindössze 20 percig tartott.

20 Majd július 13-án a Lloydban tartottak tagértekezletet, amelyen hatvanan vettek részt, de a gyűlés csak 25 percig tartott. Ebben többek közt Csányi Aladár beszédében rámutatott arra, hogy szükséges lenne a jövedelmek maximálása és a maximált összegen felüli különbözetet az állampénztárba kellene befizetni, mert így ezekből a pénzekből munkaalkalmakat lehetne teremteni, s ennek révén a munkások és a társadalom más rétegei is kedvező anyagi viszonyok közé kerülhetnek. Ezt követően dr. Hauer ügyvéd szólalt fel és röviden vázolta, hogy Győrött a beszervezés már megtörtént, most az a céljuk, hogy egyelőre Győr vármegyét, majd pedig a többi vármegyét is beszervezzék. Gróf Pálffy Fidéllel elhatározták, hogy e célból vasárnaponként kb. négy szónok fog különböző községekbe kimenni, hogy a tervszerű beszervezés munkáját megkezdjék. Végül rámutatott arra, hogy a horogkeresztes mozgalom magyar célú szervezkedés.

21 Az újvárosi csoport július 15-én tartott tagértekezletet, melyen 70-en jelentek meg, s mindössze fél óráig tartott. Az első szónok, Györkös István a horogkeresztes mozgalom fejlődését ismertette és a hitlerizmust dicsőítette. Megemlítette a Koestlin-gyári helyzetet, ahol a munkásokat aszerint válogatják, hogy horogkeresztes-e vagy sem. A horogkeresztes mozgalom nem várhat programja megvalósításával hosszú évekig, hanem gyors cselekvésre van szükségük, ezért minden tag legyen egy-egy vezér is és szervezzen „lelkes" tagokat. Őt követte dr. Hauer József, aki a zsidó összetartozásra hozott fel példákat, amit követendőnek kíván a nemzeti szocialista tagoknál is. „A zsidókérdést nem akarjuk furkósbottal elintézni, hanem céltudatos, kitartó munkával." A szervezkedés fontosságát hangoztatta.

22 A gyárvárosi csoport pedig július 21-én tartott tagértekezletet, ami már 45 percig tartott és 30-an jelentek meg. Csányi Aladár szerint Magyarország leg,,) GY-M-S M. L. Főispáni iratok 322/1933. 20 GY-M-S M. L. Főispáni iratok 327/1 933. 21 GY-M-S M. L. Főispáni iratok 330/1 933. 22 GY-M-S M. L. Főispáni iratok 332/1 933.