Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 28/2006 (Győr, 2006)

GYŐR MÚLTJA - Bana József:A jobboldali szervezetek története Győr megyében (1933-1935)

resztes feliratok és jelvények láthatók. Bácsán értekezletet tartottak a Huszár­féle vendégló'ben. A beszervezettek itt részben volt baloldali szocialista, kommu­nista érzelmű egyének, de a helyi iparos- és gazdaifjúság is tagja volt a szerve­zetnek. Győrszentivánon az egyik kocsmában gyűlést akartak tartani, ezt azonban a csendőrség megakadályozta. A gyűlés helyett értekezletet tartottak Kutassi magánhivatalnok győrszentiváni lakos lakásán. A győrszentiváni horogkeresz­tesek többsége volt baloldaliakból állt. Pinnyéd községben dr. Hauer József győ­ri ügyvéd kísérelte meg a szervezkedést, a helyi megbízott itt Schwenberger Imre. Ez a szervezkedés azonban teljesen jelentéktelen volt. Börcsön Kovács István börcsi lakos irányítja a szervezést. A beszervezettek száma itt 20 fő. Pinnyéden és Börcsön a volt baloldaliakat sikerült megnyerni a horogke­resztes mozgalomnak. 16 A főispán május 18-i bizalmas jelentésében beszámolt arról, hogy a várme­gye és Győr város területén a horogkeresztes mozgalom alkalmas talajra talált, és annak terjeszkedésével számolni kell. A szervezésben Győrasszonyfa, Bácsa, Győrszentiván községek jártak az élen. A mozgalom a főispán szerint a pángermán agitációval hozható összefüg­gésbe, így ez a kérdés - a megye határszéli fekvésénél fogva is - fokozott figyel­met érdemel. 17 A mozgalom kezdeti gyors terjedését az is elősegítette, hogy a kormány nem akadályozta meg a szervezkedést. A munkanélküliség 1933 elején tovább nő, a gazdasági válság idején a szociáldemokrata sztrájkokat, megmozdulásokat elfoj­tották. A Kisgazdapárt kormánytámogató politikája miatt népszerűtlen. AMeskó­Pálffy-féle mozgalom ugyanazt a szerepet tölti be a Kisalföldön, mint Böször­ményi kaszáskeresztes mozgalma az Alföldön. A helyi parasztság többsége azon­ban semmilyen pártnak sem tagja. A horogkeresztes agitátorok mindent meg­ígérnek; adócsökkentést, földosztást - erre Bácsán a fél falu belép a pártba. Vá­logatás nélkül mindenkit felvesznek, mert a fő cél, hogy minél nagyobb tömeget tudhassanak maguk mögött. Hitler hatalomra kerülése is nagyban elősegítette a hazai horogkereszte­sek térhódítását, ő volt a példakép, akit követni akartak. A szociális demagógiá­val hirtelen nagy tömeget sikerült beszervezni, de képtelenek voltak megtartani ezt a nagy létszámot. 1933. június 29-én a győri Lloyd nagytermében zászlóbontó nagygyűlést tartottak, melyen jelen volt mindenki, aki számított a horogkeresztes mozga­lomban: Meskó Zoltán országos vezér, országgyűlési képviselő, gróf Pálffy Fi­dél dunántúli vezér, bejelentik a szervezés folytatását. Győrt megtették Dunán­túl horogkeresztes központjának, e célból irodát bérelnek a győri Lloyd II. eme­letén. 18 Ezt követően 5 helyi csoport jött létre Győrött, utolsónak a gyárvárosi cso­port alakult meg július 12-én (belvárosi, gyárvárosi, nádorvárosi, révfalui, új­városi csoportok). 16 GY-M-S M. L. Tósziget-csilizközi Járás Főszolgabírói bizalmas iratok ad. 4/1934 17 GY-M-S M. L. Főispáni iratok 60/1933. Iíf GY-M-S M. L. Alispáni iratok X. 8257/1933.

Next

/
Thumbnails
Contents