Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 28/2006 (Győr, 2006)

GYŐR MÚLTJA - Bana József:A jobboldali szervezetek története Győr megyében (1933-1935)

A horogkeresztes szervezkedések, 1933 A Magyar Nemzeti Szocialista Földműves és Munkáspárt győri csoportja 1933. január 6-án alakul meg. Soós István műszaki vállalkozó, Szűcs László szövőmester, Magyar Gyula villanyszerelő, ifj. Káldy Sándor és Papp Géza géplakatosok, 23 fő jelölt, a Katholikus Kör dísztermében tartották meg az alakuló gyűlést. A megjelentek többsége 25-30 év közötti iparossegéd volt.

11 Ettől az időponttól kezdve gombamód szaporodtak a horogkeresztesek Győrött és vidéken egyaránt. 1933. március 19-én Győrött a Katholikus Körben márciusi szabadságünnepélyt rendeztek, melyen gróf Pálffy Fidél mondja az üdvözlőbeszédet. Az ünnepélyt ifj. Helbig Viktor, a győri csoport küldötte szervezi. Az ünnepélyre szóló meghívót, plakátot a Győregyházmegyei Alap nyomdájában áhították elő, és számos helyen függesztették ki.

12 Győrszentiván községben is megindult a horogkeresztes szervezkedés, irányítója Kutassi Jenő magánhivatalnok, akit a főszolgabíró minden tekintetben megbízhatónak tartott. Ugyanakkor április elején 20-25 főre tehető a beszervezettek száma.

13 Május első hetében jelenik meg Viola Béla Vármegyei Szervezési és Propaganda Főnök fasiszta programfüzete, melyet 12 fillérért árulnak az egész megye területén. A füzet címe: Május Elseje a Mi Napunk; melyben a munkásokat biztatja, hogy május elsejét ünnepeljék meg és tűzzék ki a nemzeti szalagot, valamint a horogkeresztet. Ezt a látszólag morbid ötletet a náciktól vette kölcsön a szerző. Tartalmazza a párt programját, és - ami furcsa - hitet tesz a király mellett: )y

A magyar nemzetnek egyik ősi erénye a hódoló tisztelet, a tántoríthatatlan hűség, a határtalan kegyelet, mellyel a koronás fejedelem iránt minden időben s körülmények között viseltetik. Nincs nemzet széles e világon, mely nagyobb szeretettel és kegyelettel ragaszkodnék királyához, mint a magyar." A füzet végén „A hazaszeretet és nemzeti lelkesedés" címmel történelmi fejtegetésbe kezd a szerző, s három oldalon bizonygatja a magyar nép hazaszeretetét. Többek közt a következő „zseniális" megállapítást teszi: „Az Árpádok alatt minden magyar országgyűlési képviselő volt. A régi magyarok mind egyenlőek és ne-mesek voltak. Jobbágyi sorra a csatában elfogottakat, pénzen vett rabszolgákat és azokat a lealjasodott magyarokat vetették, akiket bűn, gonoszság miatt megfosztottak nemesi rangjuktól. Mai nap is egyenlő itt mindenki, és most is nemesnek tekintjük, ha lelkében, testében nemesen viselkedik." A füzet, melyet Magyaróvárott állítottak elő, az év végéig terjesztési engedéllyel rendelkezett.

14 A győri helyi csoport emberei 1933 április végén, május elején is bekapcsolódnak a vidéki szervezésekbe. Bácsán és Győrszentivánon a szervezkedést Helbig Viktor győri lakos irányította, Bácsa községben a beszervezettek száma 178 fő, Győrszentivánon pedig 200 fő körül mozgott.

15 Mind Bácsán, mind Győrszentivánon a plakátokon és házfalakon horogke" GY-M-S M. L. Főispáni iratok 26/1933. 12 GY-M-S M. L. Alispáni iratok X. 3725/1933. 1J GY-M-S M. L. Alispáni iratok X. 5210/1933. 14 GY-M-S M. L. Alispáni iratok X. 5632/1933. ,5 GY-M-S M. L. Tósziget-csilizközi Járás Főszolgabírói bizalmas iratok ad. 4/1934.