Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 28/2006 (Győr, 2006)

GYŐR MÚLTJA - Bana József:A jobboldali szervezetek története Győr megyében (1933-1935)

Bana József A jobboldali szervezetek története Győr megyében (1933-1935) A két világháború közti korszakban erősödtek meg az első jelentősebb fasiszta jellegű szervezetek, a MOVE és az EME. A MOVE az 1920-as években számbelileg felduzzadt, politikailag pedig a soviniszta-irredenta demagógiát, antiszemita „fajvédelmet" és antikommunizmust hirdető nyílt és titkos társaságok fő bázisa lett. A szélsőjobboldali és fasiszta egyesületek vezetésének „úri" összetétele azonban mindvégig megmaradt. Az 1930-as években a fasiszta pártokhoz csatlakozott a szélsőjobboldali középbirtokos, katonatiszti exponensei. A hagyományos fajvédő szervezetek, köztük a MOVE több neves tagja - ki előbb, ki utóbb - a különböző nyilaspártok vezetői között található, mint pl.: Festetich Sándor gróf, Endre László, Baky László és Hubai Kálmán.

1 A nyilaspártok is a MOVE-t és az ÉME-t tekintik elődjüknek. Az ÉME (Ébredő Magyarok Egyesülete) 1919-ben alakult meg Győrben, de már 1931-ben megszűnt. Utolsó elnöke Veöreös György nyg. vármegyei árvaszéki elnök volt.

2 A győri MOVE szintén 1919-ben alakult és Szálasi hatalomra kerülésekor szűnt meg. 1929-ben alakult meg a Győri MOVE Nemzeti Sport Club, mely 1937-ben átalakult és Győri Társadalmi és Sport Egyesület lett a neve.

3 Az első nyílt fasiszta mozgalmak az 1920-as évek közepén jöttek létre, ezek még olasz mintára szerveződtek. Ilyen volt a Magyar Munkások Nemzeti Szervezetei alá tartozó Magyar Fascista Munkások, melynek ügyvezető elnöke, Schelyer József szerkesztette az évente tízszer megjelenő Magyar Fasciszta Munkás című lapot. 1928-ban az egész ország területén mindössze 1800-an voltak, fekete egyenruhás, darutollas félkatonai „csapatokba" szerveződtek. Olasz módra köszöntek és a bal kezükben fehér fokost tartottak.

4 1928-ban alakult meg Szász Béla és Csomós Miklós vezetésével az első német mintájú Nemzeti Szocialista Párt. 1931-ben, az 1919-es ellenforradalomban tevékeny szerepet játszott, de később mellőzött Böszörményi Zoltán, a kalandor „író, költő és népvezér" Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspártja, a későbbi kaszáskeresztes mozgalom elődje jelenik meg a színen. 1932-ben nemzeti szocialistává lesz Meskó Zoltán szélsőjobboldali képviselő, egy ideig Böszörményivel működik együtt, de a két önjelölt vezér rivalizálása, a Böszörményi- mozgalom „radikalizmusa" miatt Meskó szakít Böszörmé' Dósa Rudolfné: A MOVE egy jellegzetesen magyar fasiszta szervezet (1918-1944). Bp. Akadémiai Kiadó, 1972. (228 p.) 24-25. p. •'Győr Megyei Jogú Város Levéltára (továbbiakban: GYVL), Győr Város Polgármesteri Hivatal iratai IX. 173/1937. ' GYVL Győr Város Polgármesteri Hivatal iratai IX. 1351/1940. 4 Győr-Moson-Sopron Megyei Levéltár, Győri Levéltára (továbbiakban GY-M-5 M. L.) Alispáni iratok VIII. 8752/1928.