Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 28/2006 (Győr, 2006)

GYŐR MÚLTJA - Bana József:A jobboldali szervezetek története Győr megyében (1933-1935)

nyivel, és 1932 nyarán önálló pártot hoz létre Magyar Nemzeti Szocialista Mezőgazdasági Dolgozók és Munkások Pártja néven.

5 1933- ban Meskó pártja egyesült Szász Béla csoportjával; mozgalma egyenruhájává a zöld inget, jelvényéül a horogkereszt betiltása után a nyilaskeresztet választja. 1933-ban a nemzeti szocialista csoportok egész sora alakul, de közülük csak három érdemes említésre; a 40 000 holdas gróf Festetics Magyar Nemzeti Szocialista Pártja, az elszegényedett és deklasszált gróf Pálffy Fidél Egyesült Nemzeti Szocialista Pártja és ifj. Balogh István debreceni nagygazda nemzetiszocialista csoportja. E frakciók hol egyesülnek, hol elválnak egymástól. 1934- ben Meskó, Pálffy és Festetics szövetkeznek, majd Festetics kiválik, és Balogh István csoportjával egyesül. Pálffy és Meskó is csak 1935-ig marad együtt, szakításuk után Meskó kormánytámogató vonalra áll át.

6 A nemzetiszocialista programok többségének tartalma nem más, mint a régi tizenkilences fajvédő programok kisebb-nagyobb mértékű „korszerűsítése" és kiegészítése az olasz és különösen a német fasizmus ideológiai és politikai elemeivel. A megye területén mindvégig gróf Pálffy Fidél nemzetiszocialista mozgalma volt a legerősebb, ennek fő oka, hogy dunakiliti lakos volt, s így a Kisalföld volt a fő „működési területe". Mozgalma alapelvéül a társadalmi és gazdasági rend „etikai alapjául" az evangéliumi testvérszeretet, valamint az egyéni kezdeményezés és érvényesülés biztosítását állítja. Ezzel szemben - a program szerint - „a magyar társadalmat bomlasztó erőket", így a marxizmust, az individualizmust, a nemzetköziséget, a vallástalanságot, a destruktív „sémitákat" lehetetlenné kell tenni vagy ki kell irtani. Konkrét célkitűzései: külpolitikai téren a revízió, belpolitikai téren a magyarság „vezető szerepének" biztosítása, egy sor intézkedés a magyar mezőgazdaság válságos helyzetének megoldására, ezen belül a nagybirtok egy - közelebbről meg nem határozott - részének parcellázása, s erős kis- és főleg középbirtokos osztály teremtése; a monopóliumok és kartellek megszüntetése, demagóg frázisok a dolgozók sorsának javítása érdekében (létminimum biztosítása, progresszív adó, a nagy-közép és kisipar „harmóniájának" megvalósítása stb.) a frontharcosok, vitézek előnyben részesítése minden területen. Végül néhány, az olasz, illetve német fasiszta programokból átvett célkitűzés (korporációs rendszer megalkotása, sőt az a követelés is, hogy a gyógyíthatatlan betegeket, alkoholistákat sterilizálni kell).

1 Figyelemre méltó, hogy a magyarországi nemzetiszocialista mozgalmak ideológiájában és programjaiban az agrárius gondolat fontos és jellegzetes szerepet játszott. Egy bizonyos fajta „agráriusság" természetesen megtalálható a náci ideológiában is; a német és nemcsak a német fajelmélet azon felfogásában, amely a faj irracionális mitizált, „romlatlan" értékeinek hordozóját a parasztságban látta. Ez az ideológiai elem az agrárfasisztának jellemzett Festetics és Pálffy Fidél-féle mozgalmakban szinte uralkodó volt, de mélyen hatott Szálasi hungarizmusára, az ő „iparral rendelkező parasztállam" elképzelésére is.

8 Az olasz fasizmus és a náci ideológia „vallásellenességével" szemben a Ma5 Lackó Miklós: Nyilasok, Nemzetiszocialisták (1935-1944). Bp. Kossuth Könyvkiadó, 1965. (347 p.) (továbbiakban: L) 16-1 7. p. " L 16-1 7. p. 7

120. p. " L 38. p,