Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 28/2006 (Győr, 2006)

C. Tóth Norbert: A Győr nemzetség szerepe a Győri Egyházmegye területén

kiszorult. Eközben 1279-1280 körül Baranya megyében tűnik fel, mint a megye egyik nemes kapitánya a négy közül.

35 A Mosón megyei birtokaiért elkeseredett harcot folytatott a Kőszegiekkel, akik miután 1278-ban kiegyeztek a Babonic-okkal,

36 teljes erejükkel a Csákok ellen fordultak, akiket az 1280-as évek második felére végképp átkényszerítettek a Duna balpartjára,

37 ez megpecsételte Óvári Konrád és fia, Jakab birtokainak a sorsát. Azzal, hogy egyik tartományúr familiájába sem léptek be, magánvagyonuk nagysága sem volt versenyképes, valamint tisztségeket sem kaptak (ezáltal közjogi hatalommal sem rendelkeztek), törvényszerű volt,

38 hogy elvesztették a birtokaikat. Sőt Jakabot, majd őt magát is fiával együtt foglyul ejtette Matucsinai Lőrinc fia Kemény.

39 Miután kényszerűen áttette székhelyét Baranya megyébe, fia Jakab Mosón megyében maradhatott, mert 1292 körül mosoni ispánként szerepel

40 a birtokokat, amint azt már korábban mondtuk, a tatárjárás után szerezte meg -, még 1296 előtt felépítette új székhelyüket: Kéménd (Baranya m.) várát.

41 1295-ben Szent László tiszteletére és saját, meg szülei által elkövetett, valamint leendő utódai bűneiért a pálosok részére Gyula (Baranya m.) mellett kolostort alapított.

42 Az alapításban minden bizonnyal nagy szerepe volt annak, hogy ekkorra a lébényi apátságot végleg elveszthették.

43 Azonban itt sem volt sokáig nyugalma, ugyanis hol a Matucsinaiak, hol a Kán nb. Siklósiak, hol a Kórógyiak, hol pedig mindezek emberei együttesen hatalmaskodtak birtokain, illetve foglalták el azokat.

44 1295 körül III. András király Konrádot és fiát, Jakabot, officiálisaikat, szervienseiket és jobbágyaikat — már ami megmaradt belőlük - kivette a baranyai ispán joghatósága alól.

45 Óvári Konrád pályáján végigtekintve látható, hogy már apja pozíciója behatárolta mozgásterét, hiába épített fel Mosón megyében egy várat és rendelkezett viszonylag tekintélyes birtokkal, az ezek megtartásához, illetve gyarapításához szükséges közjogi funkciót (pl. mosoni ispánságot) nem kapta meg, így eleve lemaradt az 1260-as években megindult versenyben, olyannyira, hogy még a Héder nem Hédervári ágá,r

' DL 38668. (Óvári cs.) A másik három: Kilét fia: László, Ongalus fia: Kristóf és Péter fia: Egyed. Az évre: Paulerll. 347. 16 Szűcs 297. 17 Kristó Gyula: A Kőszegiek kiskirálysága. In: Tanulmányok az Árpád-korról. Bp., 1983. (= Kristó: Kőszegi) 247. ifl Kristó: Kőszegi, 252. 19 1 282u: DL 38667. (Óvári cs.) 1 297k: W. XII. 600., Urk. Burg. Ill/ll. 440a. "" HO VI. 391. 41 Fügedi: Vár, 150. HO VII. 250. 42 Fejér VII/2. 187. Óvári Konrád alapítása és adománya időben a harmadik legkorábbi volt, amelyei magánosok a pálosok részére tettek. Az elsőt 1282 előtt Bodrogszigetén (Baranya m.) Szentemágocs nb. Simon (Documenta artis Paulinorum I-III. MTA Művészettörténeti Kutatócsoportjának Forráskiadványai, Bp. 1976-1978. I. 17.), a másodikat 1283-ban Bajcson (Baranya m.) Kán nb. Siklósi Gyula fia: Miklós (I. 2.) alapította. 43 A monostorról a XIV. század nyolcvanas éveiig nincs adatunk, de valószínűleg királyi kézbe kerülhetett, mert Zsigmond király 1 41 7. július 1 3-iki, Simon lébényi apátnak Vöröskői Wolfurt özvegye ellenében kiadott általános parancsában mint tutor et patrónus intézkedik az apátság érdekében. (Zsigmond-kori oklevéltár VI. 1417-1418. Mályusz Elemér kéziratát kiegészítette és szerkesztette Borsa Iván. Bp., 1999. 668.) 44 1 285: DF 259731. (Révay cs. It., Gyulay 1-32.) 1 296: W. X. 212. HO VII. 250. 1 299: HO VI. 450., 453. 43 W. X. 433.