Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)

Második tárgyalási nap 7957. július 25.

ÁVH számára, ugyanis a főosztály elfoglalása alkalmával számos iratot kiszórtak az utcára. 18. A mondat értelme helyesen: a felmerült vádak, dokumentumok híján, gyakorlatilag voltak bizonyíthatatlanok. 19. Győrben folyamatosan támadták a Szigethy Attila vezette nemzeti tanácsot, részint annak kommunista tagjai (Földes Gábor, Kéri József stb.), részint Nagy Imrét támogató, mérsékelt politikai vonalvezetése miatt. 20. Az eltávolításokra ténylegesen és általában Győrött és országosan is november 4-e után került sor. Először a munkástanácsok tették ki a munkahelyekről az államvédelem beépített embereit, illetve a politikai érdemeikért vezető pozícióba emelt, de a feladathoz nem értő kádereket Az év végére megváltoztak az erőviszonyok, és 1957 elejétől már a forradalomban aktív szerepet játszottak eltávolítása folyt racionalizálás címen. 21. A forradalom leverését követően felmerült Markó Gyula vád alá helyezése, többeket, így például az akkorra már elítélt Tóth Istvánt ki is hallgatták okóber-novemberi tevékenységére, ám végül nem került sor büntetőeljárásra, de politikai karrierjének vége szakadt 22. Az október 31-én újjáalakított munkástanácsba. Amikor november végén országosan megválasztották az úgynevezett végleges munkástanácsokat, a munkástanácsok működéséről november 24-én megjelent rendelet már csak termelő vállalatoknál engedélyezte ilyenek működését 23. Október 31 -én egyedül Markó Gyula vállalta, hogy ő a kommunista pártot képviseli a megyei tanács munkástanácsában. Tóth István ezzel a megjegyzéssel arra a bújtatott vádra válaszol, hogy miért csak egy kommunista párti tagja volt az újjáválasztott munkástanácsnak. 24. Az eredeti gépirat szerint három elbocsátott dolgozóról beszélt Tóth István, harmadikként Váradi Andort, az egészségügyi osztály vezetőjét említette. A szöveget utólag, tollal javította az itt közölt változatra a jegyzőkönyvvezető. 25. A bizottságnak dr. Polgár István volt az elnöke. (Győr, 1956. II. 178. o.) 26. A félreértésre az adhatott okot, hogy Szigethy Attilához eljuttatták az ő személyi dossziéját (amely az államvédelem által róla készített feljegyzéseket jelentéseket tartalmazta), és ennek segítségével valóban több államvédelemnek dolgozó ügynököt lehetett azonosítani. 27. Ugyanígy mondta el a történetet Tóth István 1997-ben adott interjújában is. 28. Október 27-én, az első munkástanács megalakításakor. 29. A pártbizottság épületét a Dunántúli Nemzeti Tanács számára foglalták le. 30. A munkástanács vezetőségén belül nem volt szakosodás, alkalomszerűen dőlt eL hogy ki intézi az egyes feladatokat. Alkalmanként azonban voltak állandó feladatok is: október 30-án Aradi Gyulát bízták meg a Győrbe érkezett segélyek tárolására felállított központi raktár felügyeletével, november 2-án pedig Gönczöl Gyulát a megyei tanács végrehajtó bizottságának addigi titkárát nevezték ki a munkástanács vezetőségének (intéző bizottságának) titkárává. 31. Tóth István néhány napot tévedett, hiszen Markó Gyula november 2-án visszavonult a megyei tanácson alakult munkástanács vezetőségéből, ennek az egy napnak (november 3.) azonban, tekintettel a november 4-i szovjet agresszióra, nagy jelentősége nem volt 32. Rácz Zoltán nem volt tagja a megyei tanács munkástanácsának.