Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)

Szakolczai Attila: Munkástanács-vezetők pere a Győr Megyei Bíróság Népbírósági Tanácsa előtt

javasolta, hogy a helyzet megnyugtató tisztázása érdekében a végrehajtó bizottság azonnal rendelje el a rendőrség vezetőjének meghallgatását.

65 A másnapi, 1956. november 12-i ülésen hallgatták meg a rendőrség ideiglenes vezetőjének, Baranyai József őrnagynak a beszámolóját. Ekkor határoztak arról (megint csak Berger javaslatára), hogy állandó küldöttet delegál a megye vezetése a rendőrséghez, hogy közvetlenül felügyelje a törvényesség betartását, vagyis hogy a rendőrség politikai okokból, a forradalomban való részvétel vádjával nem vesz senkit őrizetbe. 1956. november 19-én került sor a megyei tanács végrehajtó bizottságának arra a kibővített ülésére, amelyen beszámoltatták az alsóbb szintű tanácsok vezetőit a november 13-i rendelet végrehajtásáról.

66 Itt kiderült, hogy a rendeletet mindegyik járásban és városban végrehajtották, visszahívták a végrehajtó bizottságokból azokat a tagokat, akikben nem volt a lakosságnak bizalma, és a helyükre megválasztották a különböző forradalmi testületek képviselőit vagy delegáltjait. Egyedül a csornai járási tanács elnöke, Schlaffer Ferenc jelzett problémát. Arról számolt be, hogy Csornán a különböző testületek nem tudtak megállapodásra jutni, a Székely Sándor vezette községi nemzeti tanács, amelyet a járás községei is megbíztak képviseletükkel, vagyis egyben járási testületként is működött, nem volt hajlandó megállapodni, együttműködni a járási tanáccsal, úgyhogy itt nem került sor a végrehajtó bizottság átalakítására. Ezzel kapcsolatban különböző csornai küldöttségek már korábban is felkeresték a megyei tanácsot, illetve az MSZMP megyei vezetőségét.

67 Schlaffer arról számolt be, hogy Csornán teljes az anarchia, három testület működik, amelyek nem hajlandóak együttműködni: a járási tanács végrehajtó bizottsága, a járási tanácson alakult munkástanács, és a Székely Sándor vezette nemzeti tanács.

68 Immár szokásszerüen ismét Berger javaslatára született megoldási javaslat: „Berger Sándor javasolja, hogy a vb tovább ne tárgyalja ezt a kérdést, hanem hozzon határozatot a kivizsgálásra, és jelöljön ki egy küldöttséget, akik kimennek Csornára, hogy a forradalom vívmányainak (sic!) megfelelően rendet csináljanak, mert már egyszer meg lett mondva, hogy mit kell csinálni. "

69 Az első tervek szerint Markó Gyula vezetésével hárman szálltak volna ki Csornára, a megyei tanácselnökön kívül Berger Sándor és Tóth István. Végül Markot más elfoglaltsága miatt Gönczöl Gyula vb-titkár helyettesítette. Schlaffer Ferenc, a csornai járási tanács elnöke, amikor később a csornai végrehajtó bizottság előtt beszámolt a november 20-i ülésről, arról beszélt, hogy a megyei tanácsot „a megyei munkástanács elnöke, a megyei tanács végrehajtó bizottsága munkásta65 Győr, 1956. II. 272.0. 66 Az ülés jegyzőkönyvét ld. Győr, 1956. II. 368-387. o. 67 Schlaffer Ferenc vallomása az első fokú tárgyaláson. GYML, Pongrácz Károly és társainak pere, B. 798/1957. 68 Győr, 1956. II. 371-372. o. 69 Győr, 1956. II. 372. o.