Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)

Szakolczai Attila: Munkástanács-vezetők pere a Győr Megyei Bíróság Népbírósági Tanácsa előtt

nácsának elnöke és a megyei tanács vb-titkára" képviselte,

70 vagyis a győri küldöttség a lehető legrangosabb volt. November 20-án Csornán hozzávetőleg úgy folyt le a gyűlés, ahogy ez a perből is kiderül, nincs okunk kételkedni abban, hogy Berger megnyitójában elismeréssel szólt a munkástanácsok működéséről, és fenntartásainak adott hangot a Kádár-kormánnyal szemben. A per során azért is volt döntő súlya a csornai kiszállásnak, mert ez volt az egyetlen alkalom, amikor a két fővádlóit, Berger Sándor és Tóth István közösen cselekedtek: Berger Sándor nyitotta meg az ülést, majd Tóth István vezette le a választást. A megyei küldöttek feladata az volt, hogy a forradalomban létrejött testületek küldötteivel kiegészített járási végrehajtó bizottság működőképességét biztosítsák. Ennek maradéktalanul eleget tettek, sikerült megtartaniuk a végrehajtó bizottságban a járási tanács elnökét, fenntartottak egy helyet a kommunista párt képviselője számára, és új tagként a járási tanács apparátusának több tagját juttatták be a testületbe. Beszámolójukat másnap Markó Gyula megelégedéssel fogadta. Az így újjáalakított csornai járási tanáccsal azonban hamarosan megromlott a megyei tanács viszonya, ugyanis Csornán másnap - mindössze két szavazat különbséggel - Székely Sándort választották a végrehajtó bizottság elnökévé Schlaffer Ferenccel szemben. Ez ellen élesen tiltakozott az MSZMP egyre jobban megerősödő megyei vezetősége, elsősorban Sárosi János, aki felelősségre vonta Csornán Schlaffert gyáva, opportunista magatartása miatt.

71 De nem értett ezzel egyet a megyei tanács sem, ők ugyanis igyekeztek a végrehajtó bizottságokat a régi elnök meghagyásával újjászervezni, részint a kontinuitás megtartása, részint a legitimitás megőrzése miatt, a csornai történések pedig túlontúl kiélezték a helyzetet.

72 Ez volt az oka a következő kiszállásnak, november 27-én Markó Gyula vezetésével ment Csornára az előzőleg is ott járt küldöttség. Markó és Berger hasztalanul próbálták rávenni Székely Sándort, hogy mondjon le az elnöki tisztségről, a pozíciót elvállalni alig akaró Székely Sándor Markóék reálpolitikai érvelésével szemben a demokráciára, a nép akaratára hivatkozott, így nem tudták megérteni egymást. A találkozó csak a viszony megromlását eredményezte, Győrben kezelhetetlennek tekintették Székelyt, akinek pedig megrendült a bizalma nemcsak a megyei tanács /u A csornai járási tanács végrehajtó bizottságának 1956. november 21 -i ülésének jegyzőkönyve. Székely Sándor és társának pere. GYML. Nincs adat arra, hogy Győr-Sopron megyében megyei munkástanács alakult volna, mindazonáltal a legnagyobb győri üzemek által megválasztott küldötteket nem volt teljesen téves megyei munkástanács vezetőségének tekinteni. 71 Székely Sándor 1956. december 7-i csornai nagygyűlésen elmondani tervezett beszéde. GYML, Székely Sándor és társának pere, B. 004/1957. 72 Győrben Székely ellen fordították a hangulatot a csornai halállistákról terjedő szóbeszédek is.