Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)

Szakolczai Attila: Munkástanács-vezetők pere a Győr Megyei Bíróság Népbírósági Tanácsa előtt

rendűek lehettek volna. A mosonmagyaróvári népítélet ügyében megtartott nagy per (Földes Gábor és társai, ügyüket másodfokon összekapcsolták a győri és mosonmagyaróvári katonatisztek ellen első fokon katonai eljárásban lefolytatott perrel)

4 mellett így kapott különös súlyt a Győri Nemzeti Tanács (GYNT), majd a DNT mellett működött Sajtó és Tájékoztatási Iroda vezetői ellen 1957 júniusában lefolytatott eljárás,

5 a győri rádiósok 1957. szeptemberi pere,

6 és a kettő között, 1957. július-augusztusban tárgyalt per, a Berger Sándor és társai ellen indított,

7 ahogy az eljárás során többször (hibásan) említették: a megyei tanács munkástanácsának vezetői feletti ítélkezés. A kötetünkben közölt per több szempontból is magán viseli az ötvenhatos eljárások legfőbb jellemző jegyeit. A bírósági eljárásnak álcázott bosszúállás meghurcoltjai közül az egyik, Berger Sándor alig ismerte vádlott-társait, a forradalom idején jószerivel csak a megyei tanács végrehajtó bizottságának ülésein találkoztak, ezek az ülések azonban igen népesek voltak, előfordult, hogy harmincnyolcan vettek részt a megbeszélésen.

8 Ugyan mindhárman megélték a rendszerváltozást, de szorosabb személyes kapcsolat ekkor sem alakult ki közöttük. Ötvenhatos szerepvállalásuk szempontjából akcidentálisnak tekinthető a lefolytatott per konstruált szervező magja: részvételük a megyei tanács végrehajtó bizottságának 1956. november 11-től december elejéig terjedő ülésein. A tervezett eljárás alapjainak bizonytalanságát érezték az ügyben a vizsgálatot lefolytató politikai nyomozók is, így meglehetősen képlékenyen formálódott a vizsgálat során a vád tárgyává teendő cselekmény, és a Bergerrel együtt perbe vonandók köre. A megindított vizsgálatnak kezdetben - az 1957 kora tavaszán érvényes politikai elvárásoknak is megfelelően

9 - a BM megyei főosztályának elfoglalása és lefegyverzése állt a középpontjában.

10 Mivel azonban az ezzel kapcsolatban felvett 4 A Földes-pernek viszonylag gazdag irodalma van. Ld.: Kahler Frigyes - M. Kiss Sándor: Egy „nagy" per a Győri Megyei Bíróság különtanácsa előtt. In Kahler - M. Kiss: Kinek a forradalma? Budapest, 1997, Püski-Kortárs, 231-283. o.; Jobbágyi Gábor: „Ez itt a vértanúk vére" (Földes Gábor és társai büntetőügye). In Jobbágyi: Ez itt a vértanúk vére. 1998, Kairosz, 73-111. o. 5 Lendvai Mihály és társai. 1956 Kézikönyve, III. 256. o. 6 Pális Pál és társai. 1956 Kézikönyve, III. 256. o. 7 Berger Sándor és társai. 1956 Kézikönyve, III. 253. o. A megyei tanács végrehajtó bizottságának 1956. november 19-i üléséről felvett gyorsírói jegyzőkönyv. Győr, 1956. II. Szerk.: Bana József et al. Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal kiadványa, Győr, 1996, (a továbbiakban: Győr, 1956.) 368. o. 9 1957-ben március 15-e közeledtével a kádári hatalom egy esetleges újabb fegyveres felkelés lehetséges résztvevőinek begyűjtését és elítélését tekintette a legfontosabb és legsürgősebb feladatnak. 10 Feljegyzés Berger Sándor ügyében, 1957. január 15.; Határozat az előzetes letartóztatás-