Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)

Szakolczai Attila: Munkástanács-vezetők pere a Győr Megyei Bíróság Népbírósági Tanácsa előtt

tanúvallomások

11 nem támasztották alá elégségesen, hogy Berger Sándor vezetője vagy kezdeményezője lett volna a főosztály elfoglalásának és lefegyverzésének,

12 a vizsgálat új irányba fordult, részint éppen a fent említett vallomásokban felmerült elemekre támaszkodva. Ekkor került reflektorfénybe Berger szerepe 1956. november 11-e után a megyei tanács munkástanácsi küldöttekkel kibővített végrehajtó bizottságának ülésén, ezen belül - vélhetőleg Sárosi János révén a személyes érintettség miatt is - Berger Sándor november 20-i csornai kiküldetése. Sárosi János, aki 1956-1957 fordulóján egy ideig a szerveződő MSZMP megyei vezetőségének első embere volt, a forradalom kitörése előtt a csornai járási pártbizottságot vezette, felesége pedig a járási tanács titkára volt, így a kiélezett pozícióharcok idején különös érdekük fűződött ahhoz, hogy a tervezett per a csornai „munkáshatalom" november közepi szétverése köré szerveződjön.

13 Nem lehetetlen, hogy az eljárásnak ebben a viszonylag korai szakaszában dőlt el, hogy a Berger és - változó öszszetételű - társai ellen lefolytatandó per nagy per, a győri „ellenforradalom" megtorlásának egyik reprezentatív darabja lesz.

14 Berger Sándor vádlott-társai a nyomozás 1957. május 30-i lezárásakor a csornai járási tanács azon tagjai voltak, akik 1956 novemberében a megyei tanács határozatának megfelelően részt vettek a csornai járás községi tanácsainak újjáválasztásában, kiegészítésében (a szervek szóhasználatával: a tanácsrendszer szétverésében ), valamint Tóth István és Gönczöl Gyula, akik a megyei tanácsot képviselról és a házkutatásról, 1957. március 2.; Határozat a nyomozás elrendeléséről, 1957. március 30. Győr-Sopron Megye Győri Levéltára (a továbbiakban GYML), Berger Sándor és társainak pere, Nb. 0013/1957. (a továbbiakban: Berger-per). 11 Péntek Lajos tanúkihallgatási jegyzőkönyve (a továbbiakban t. jkv.), 1957. február 15.; Lautner István t. jkv., 1957. február 16. GYML, Berger-per. 12 A BM Győr-Sopron Megyei Főosztályának elfoglalása kapcsán több per is indult, ezek közül legfontosabb a Török István és társai elleni eljárás. Az Egyesült Államokból Magyarországra 1957 októberében a hivatalos magyar szervek segítségével visszatérő Török Istvánt halálra ítélték, és 1958. december 23-án kivégezték. GYML., Nb. 004/1957. 1957 elején még a rendőrségi vizsgálódás ellen hathatott, hogy a győri honvédség több, ekkor még pozícióban lévő vezetője is érintett volt az ügyben (Krecz Géza és Szabó József őrnagyok), akik eredményesen próbálhattak nyomást gyakorolni annak érdekében, hogy más irányba forduljon a vizsgálat. 13 Természetesen Csornán is összeomlott a kommunista hatalom 1956. októberben, de az ötvenhatot követő megtorlásban részt vevő szervek mindig csak arra az egy ügyre koncentráltak, amin éppen dolgoztak, a vád tárgyává tett cselekményt, cselekményeket rendre kiszakították a tágabb, valós összefüggésekből. 14 Leginkább ezzel lehet magyarázni, hogy az ügyészség népbíróság elé vitte az ügyet, noha 1957 nyarán már megrendült Sárosi pozíciója, akit pártfegyelmi büntetésben részesítettek, és a rendőrségi vizsgálat sem tárt fel olyan súlyú bűncselekményt, amely feltétlenül indokolttá tette volna a népbírósági eljárást.