Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)

Az ítélet írásba foglalt szövege 1957. augusztus 2.

A másik kérdéssel kapcsolatban pedig, amelyet a vádlottak egyöntetűen felvetettek, hogy a bíróság ne a mai szemmel vizsgálja az akkori eseményeket, a bíróság ezzel kapcsolatos álláspontja a következő: nem lehet ezeket a cselekményeket november 4-ig más szemmel, november 4-e után is más szemmel vizsgálni, ha olyan személyekről van szó, akik cselekményeiket november 4-e előtt kezdték és hasonló módon folytatták november 4-e után is.

51 A jelen esetben pedig azt kell megállapítani, hogy a vádlottak nem megtévedt emberek, mert nemcsak november 4-e előtt, hanem november 4-e után, sőt még decemberben is folytatták azokat a cselekményeket, amit októberben megkezdték, hiszen vádlottak cselekményeinek igen jelentős része november 4-e utánra nyúlik át. Ezek után tehát a vádlottak olyan irányú kívánsága, hogy a bíróság így felparcellázva vizsgálja cselekményeiket, nem teljesíthető, éppen a dialektika alapján - amelyre a védelem is hivatkozott - és amelynek egyik alapvető tétele azt fejezi ki, hogy cselekményeiket összefüggéseiben kell vizsgálni. A népbíróság megállapítja még, hogy a vádlottak tevékenységét nem csak a bennük rejlő szándék és célzat irányította. Ezen célokat nemcsak általánosságban, hanem az egyes cselekmények következtében várható eredmények is alátámasztják. Nemcsak ezek, a vádlottakban rejlő szubjektív tényezők voltak, amelyek cselekményeiket előmozdították, hanem más körülmények is, amelyek közreműködtek abban, hogy a vádlottak cselekményeiket könnyebben végrehajthatták, illetve a végrehajtáshoz megfelelő légkört teremtettek. Ezt a légkört pedig az idézte elő, hogy a megyei tanács vezetőiben nem volt kommunista gerincesség, nem volt szilárd marxista-leninista elhatározás és elvhüség. Erre mutat az is, hogy a megyei tanács vb 13-i keltezéssel hozott egy határozatot, amely alapjául szolgált annak, illetve segítséget nyújtott ahhoz, hogy a megye területén lévő tanácsi szerveket, illetve a tanácsi szervek vb-át az ellenforradalmi elemek szétzúzták és helyette olyan szerveket hozzanak létre, vb elnevezés alatt, amely az ellenforradalmat szolgálja. Tehát nemcsak november 4-e előtt hiányzott a kemény kommunista kiállás és vezetés, hanem november 4-e után is. Ezért történhetett meg, hogy az ellenforradalmárok az egész megyében a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló cselekményeket hajtottak végre. A vádlottak szándéka szerint cselekményeik által várt eredmény nem következett be. Nem következett be elsősorban azért, mert a magyar munkásosztály kijózanodott és azért, mert a testvér Szovjetunió, látva, hogy halálos veszedelembe került a népi demokratikus rendszer, szétzúzta az ellenforradalmat. Sikerült az ellenforradalomnak néhány napra magához ragadni a hatalmat, ennek eredménye meg is mutatkozott, mert e hatalom gyakorlásának útján, bármilyen rövid volt is - a magyar munkásosztály legjobbjainak a vére festette meg. Nem lesz többé október 23-a, a magyar munkásosztály és a párt okult az elkövetett hibákból, nem engedi többé, hogy halálos veszedelembe kerüljön, mint 1956 október-novemberben került. A vádlottak cselekménye éppen azért, mert a népi demokratikus rend megdöntésére irányult, roppant veszélyes volt.